Steffen Seibert kormányszóvivő szerdai berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva jelezte, hogy a helyzet kezelése a formálódó új szövetségi kormány feladata lesz. Mint mondta, az utóbbi években egy sor intézkedéssel igyekeztek csökkenteni a fogyasztók terheit, és továbbra is folyamatosan követik az árak alakulását, de nincs módjukban bejelenteni olyan intézkedéseket, amelyeket a következő kormánynak kell meghoznia.

A szóvivő nem tudott beszámolni tervezett kezdeményezésekről azzal összefüggésben sem, hogy a leköszönő kancellár, Angela Merkel részt vesz az európai uniós tagországok kormány-, illetve államfőit összefogó Európai Tanács október 21-én kezdődő ülésén, amelyen megvizsgálják, hogy milyen intézkedésekkel lehetne enyhíteni az áremelkedés hatásait nemzeti és európai szinten.

A szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője, Beate Baron a földgázellátással kapcsolatban hozzátette, hogy az ellátásbiztonság "magas". Ismertette, hogy a gáztározók töltöttsége elérte a 75 százalékot, míg egy hete még 70 százalék alatt volt. A 75 százalék ugyan hosszabb távot tekintve nem mondható szokványosnak, de nem is egyedülállóan alacsony. Hasonló szinten volt a tározók töltöttsége 2015 őszén is, és az ország gond nélkül átvészelte a telet - fejtette ki a kormányváltás után a politika első vonalából ugyancsak visszavonuló kereszténydemokrata (CDU) gazdasági miniszter, Peter Altmaier szóvivője.

A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson győztes szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) előzetes kormányalakítási egyeztetéseiről nem szivárogtak ki részletek a német sajtóban energiaválságként jellemzett drágulás kezeléséről szóló tervekről. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy az új kormány hamar lépéskényszerbe kerülhet. Ezt jelzi például a Der Spiegel című hírmagazin szerdai egyik összeállítása, amelyben kiemelték, hogy szinte óránként érkeznek riasztó hírek.

Kedden az E.on közüzemi szolgáltató bejelentette, hogy a magas árak miatt egyelőre nem fogad új gázfogyasztókat. Ugyanezen a napon a Salzgitter acélipari vállalat kilátásba helyezte, hogy leállítja a termelést a nagy mennyiségű villamosenergiát igénylő peine-i telephelyén, a Heidelberg Cement építőanyag-gyártó vállalat pedig rövid távú áremelést jelentett be, amely teljesen szokatlan az ágazatban.

A fogyasztók már érzik a válság hatásait: a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint a fűtőolajért szeptemberben 76,5 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. A benzin 28,4 százalékkal drágult. Folytatódott a földgáz és a villamos energia árának emelkedése is, a drágulás éves szinten 5,7 százalék, illetve 2 százalék volt.

A magas energiaáraknak jelentős szerepük van abban, hogy Németországban az infláció a négy százalékos határ fölé emelkedett - tette hozzá a Der Spiegel a hírportálján közölt összeállításában.

Mint írták, az "elszabaduló energiaválság" fő oka a kereslet és a kínálat közötti eltérés. A koronavírus-világjárvány legnehezebb szakaszát követő gazdasági fellendüléssel az energia iránti kereslet is emelkedett, és ezzel a kínálat nem tudott lépést tartani. Felhajtják az árakat az uniós szén-dioxid-kibocsátási jogok emelkedő költségei is, ráadásul a gázpiacon "feltűnően szerény az oroszországi kínálat". Igaz ugyan, hogy az orosz Gazprom minden szerződéses kötelezettségének eleget tesz, de sokkal kevesebb gázt küld Nyugatra, mint amennyit tudna - írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy a moszkvai vezetés kritikusainak gyanúja szerint a Kreml így gyakorol nyomást, hogy felgyorsítsa az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyeztetését. Mindez rekordárakat eredményezett az összes energiapiacon. A gáz ára például hosszú távon átlagban megawattóránként 15-20 euró között ingadozik, az utóbbi időszakban viszont 65 euró körül volt, az áram tőzsdei, nagykereskedelmi ára pedig az év eleje óta Németországban mintegy 140 százalékkal, Spanyolországban pedig 425 százalékkal emelkedett.

A német vállalatok mindenekelőtt a magas gázárak miatt szenvednek. Az anyagra ugyanis számos termelési folyamatban van szükség, például az acélgyártásban az oxigént a vasércből eltávolító úgynevezett redukálószerként - írta a Der Spiegel, rámutatva, hogy a Németországban elfogyasztott földgáz egyharmadát az iparban használják fel. A legtöbb cég ugyan úgynevezett határidős szerződésekkel igyekszik biztosítani az árak hosszabb távú stabilitását, de a német gazdaság így sem tudja kivonni magát a drágulás alól.

A lakossági fogyasztók közvetlenebbül érzik az "energiaválság" következményeit, mint a vállalatok. A Verivox összehasonlító portál kimutatása szerint októberben 9,3 százalékkal nőttek az áramköltségek az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál többet kell fizetni az áramért Németországban. Drágult a gázfűtés is, 28 százalékkal, az olajfűtéses rendszert használó lakásokban élőknek pedig 87 százalékkal kell többet fizetniük, mint tavaly ősz elején.

A kimutatás alapján országszerte 61 gázszolgáltató emelte az idei télre vonatkozó árát, vagy jelentett be tarifaemelést. Az "áremelések szomorú rekordját" a bajorországi Memmingen közüzemi vállalata tartja, a társaság bejelentése szerint december 1-jével 68 százalékkal emelik a gázdíjat. Ez egy négytagú család esetében évi 786 eurós (280 ezer forint) többletköltséget jelent - emelte ki a Der Spiegel.