EKF - Hölvényi György: az Európa Kulturális Fővárosa cím viselése lehetőség Magyarországnak és Európának egyaránt
Külföld, 2022.11.09
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím viselése lehetőség Európának és lehetőség Magyarországnak, benne Veszprémnek, hogy kulturális életét fejlessze és bemutassa a hazai közönség mellett a más országokból jövők számára is - jelentette ki Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán Brüsszelben.
Hölvényi György a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program brüsszeli bemutatásakor reményét fejezte ki, hogy Veszprémnek és a Bakony-Balaton-régiónak sikerül az ezeréves múltját és jelenét meghatározó karakterét még szélesebb körben ismertté tenni.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője fontosnak nevezte, hogy "megbecsüljük és megőrizzük Európa kulturális örökségét és sokszínűségét, támogassuk a művészetet és a kreatív iparágakat Európa-szerte".
Porga Gyula, Veszprém polgármestere a brüsszeli Liszt Intézetben tartott rendezvényen magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a város és a környék különleges kultúrájának bemutatása mellett a program arra is törekszik, hogy a teljes magyar kultúrát közvetítse mások számára, valamint elhozza a régióba az európai sokszínűséget.
Hangsúlyozta, az Európa Kulturális Fővárosa programnak város és közösségépítő szerepe van. Emellett a program jó anyagi és szellemi lehetőségeket biztosít annak elérésére, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városai közzé tartozzon - tette hozzá.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta, a program feladata, hogy népszerűsítse a magyar kultúrát Európában, és Veszprémbe vonzza az európai kultúrát. Tájékoztatása szerint a város és a teljes régió januártól decemberig több ezer programot kínál a gasztronómiától kezdve az irodalmon és a sporton át a zenei fesztiválokig. A program célja amellett, hogy a helyi közösségeket megerősítse az, hogy a Veszprém-Balaton-régió kulturális és innovációs központtá váljon, és felkerüljön Európa kulturális térképére - tette hozzá.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Idén a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, valamint a szerbiai Újvidék viseli a címet.
Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország jövőre Görögországgal és Romániával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém, Eléfszina és Temesvár viselheti majd.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője fontosnak nevezte, hogy "megbecsüljük és megőrizzük Európa kulturális örökségét és sokszínűségét, támogassuk a művészetet és a kreatív iparágakat Európa-szerte".
Porga Gyula, Veszprém polgármestere a brüsszeli Liszt Intézetben tartott rendezvényen magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a város és a környék különleges kultúrájának bemutatása mellett a program arra is törekszik, hogy a teljes magyar kultúrát közvetítse mások számára, valamint elhozza a régióba az európai sokszínűséget.
Hangsúlyozta, az Európa Kulturális Fővárosa programnak város és közösségépítő szerepe van. Emellett a program jó anyagi és szellemi lehetőségeket biztosít annak elérésére, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városai közzé tartozzon - tette hozzá.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta, a program feladata, hogy népszerűsítse a magyar kultúrát Európában, és Veszprémbe vonzza az európai kultúrát. Tájékoztatása szerint a város és a teljes régió januártól decemberig több ezer programot kínál a gasztronómiától kezdve az irodalmon és a sporton át a zenei fesztiválokig. A program célja amellett, hogy a helyi közösségeket megerősítse az, hogy a Veszprém-Balaton-régió kulturális és innovációs központtá váljon, és felkerüljön Európa kulturális térképére - tette hozzá.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Idén a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, valamint a szerbiai Újvidék viseli a címet.
Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország jövőre Görögországgal és Romániával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém, Eléfszina és Temesvár viselheti majd.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!