A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet megállapította, hogy a jekatyerinburgiak 58 százaléka szerint a templomot egy másik helyszínen kell megépíteni, 74 százalék pedig úgy vélekedett, hogy nem volt szerencsés az építkezés helyszínének kijelölése. A helyiek hangulatának szondázására Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön tett javaslatot, miután az elmúlt hét első felében a rohamrendőrség többször is összecsapott a tiltakozókkal, és több tucatnyi tüntetőt előállítottak.
Jevgenyij Kujbasev Szverdlovszk megyei kormányzó szerdán Instagram-bejegyzésben közölte: a helyi vezetés a felmérés nyomán letett róla, hogy a drámaszínház melletti téren épüljön fel a Szent Katalin mártírról elnevezett templom. Felszólította Alekszandr Viszokijszkijt, hogy ezt a helyszínt töröltesse a mérlegelt alternatívák közül.
A Szent Katalin katedrális újjáépítését a jekatyerinburgi kormányzat és két helyi nagyvállalkozó szorgalmazza a város megalapításának 300. évfordulójára, amelyet 2023-ban készülnek megünnepelni. A tiltakozók, akik úgy értesültek, hogy az ingatlanfejlesztők a vallási kegyhely mellett lakó- és üzleti ingatlanokat is fel kívántak húzni a téren, ragaszkodnak ahhoz, hogy másfél millió lakosú városuk központjában megmaradhasson a zöld közterület.
Arról, hogy az 1930-ban lerombolt, 66 méter magas templomot ne az eredeti helyén, hanem egy ahhoz közeli, parkosított téren építsék fel, februárban határozott az önkormányzat, a TASZSZ állami hírügynökség szerint "figyelembe véve a helyi lakosság véleményét, és betartva a vonatkozó előírásokat". A tiltakozók éppen azt kifogásolták, hogy a helyszínnel kapcsolatban a helyi vezetés nem kérte ki a lakosság véleményét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként múlt szerdán törvénysértőnek bélyegezte a demonstrációt, és azt mondta, hogy az elnök nem kíván at ügyben beavatkozni. Csütörtökön - még azelőtt, hogy Putyin is megszólalt az ügyben - Peszkov indokoltnak nevezte az erő alkalmazását a "provokációval" szemben.
A liberális és ortodox értékek összecsapásának helyszínévé vált, az Urál-hegység lábánál fekvő iparváros egyebek között arról nevezetes, hogy a bolsevikok 1918-ban itt gyilkolták meg családostul az utolsó cárt, II. Miklóst. Innen indult el az első orosz elnök, Borisz Jelcin országos politikai karrierje, s a város élén 2013 és 2018 között ellenzéki politikus, Jevgenyij Rojzman állt.
A BBC orosz nyelvű kiadásának összefoglalója szerint jelenleg Oroszország legkevesebb öt városában - Szentpéterváron, Krasznojarszkban, Cseljabinszkban, Uljanovszkban és Nyizsnyij Novgorodban - folyik tiltakozás templomépítési tervek ellen.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!