A szenátus döntése alkotmánysértőnek minősítette azt a kommunista párti törvényjavaslatot, amely megadóztatná az egyházak számára a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést. Több szenátor azon véleményének is hangot adott, hogy a kárpótlás megadóztatása megingathatja a csehországi jogbiztonságot is. A kommunisták azzal érvelnek, hogy a kárpótlásként megszavazott összeg túl magas és nem felel meg a valóságnak.

A parlament alsóháza, a képviselőház január 23-án megszavazta a kommunista előterjesztést. A szenátusi elutasítás után a törvényjavaslat újra az alsóházba kerül, amely egyszerű többséggel felülbírálhatja a felsőházi döntést.

A szenátus döntése nem meglepő, mert a 81 tagú felsőházban többsége van a jobboldali ellenzéknek. Ráadásul a szavazáskor a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) jelen lévő szenátorai is a kommunista javaslat ellen emelték fel a kezüket. A CSSD ebben a kérdésben megosztott.

A kommunista párt (KSCM) számításai szerint a pénzbeli kártérítések megadóztatása által az állam mintegy 380 millió koronát kaphatna vissza évente.

Az egyházak kárpótlásáról húsz éven át tartó éles társadalmi viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.

Ennek értelmében - a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján - az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek a túlnyomó része - több mint 47 milliárd korona - a katolikus egyháznak jut.

Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg - az inflációt is figyelembe véve - végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona között lesz.

A törvénymódosítás szerint ezt az összeget adóztatná meg az állam.

A 2012-es törvény szerint 2030-tól teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente kétmilliárd koronára rúg.

Csehországban a legutóbbi felmérések szerint is a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását.

A sajtóban megjelent vélemények szerint általános a várakozás, hogy az egyházi kárpótlás megadóztatásáról szóló törvénymódosítás végül az alkotmánybíróság elé kerül.

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.