A brüsszeli plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásban a képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtószabadság és a médiapluralizmus helyzete miatt, és arra figyelmeztettek, hogy az újságírók mindaddig veszélyben lesznek, amíg az intézmények nem vonják felelősségre a korrupciós tevékenységek elkövetőit. Sajnálatukat fejezték ki továbbá, hogy a tagállamok által jogtalanul alkalmazott kémprogramokkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások hiányoznak, továbbá azt is bírálták, hogy egyes tagállamokban a nemzeti bírói tanácsok továbbra is átpolitizáltak.

A jogállamisági kérdésekről csütörtökön tartott közös vitában a képviselők megvitatták Vera Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével a Görögországban, Spanyolországban és Máltán tapasztalható demokratikus visszalépésre vonatkozó állításokat. Görögországgal kapcsolatban a vita középpontjában az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, valamint az újságírók, politikai ellenfelek és más érdekelt személyek megfigyelése állt. Spanyolország esetében a képviselők megvitatták az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jogi reformokat és a nemzeti igazságszolgáltatási tanács tagjainak kinevezése körüli patthelyzetet. Málta esetében a korrupció elleni küzdelem, a Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatok és perek, valamint az ország általános politikai kultúrája voltak a fő vitás pontok.

Az Európai Parlament a három tagállam helyzetéről szóló vitát egy állásfoglalással zárja le, amelyről a következő, áprilisban tartandó plenáris ülésen szavaznak.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy véleménye szerint "a jogállamiság brüsszeli értelmezése a demokrácia paródiája". Rámutattak: "az európai baloldal évek óta politikai célzattal, a jogállamiság fogalmával visszaélve, sokszor saját magának is ellentmondva támadja a demokratikusan megválasztott jobboldali kormányokat. A Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállamisági kritikák agresszív ideológiai támadások, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek."

A most elfogadott állásfoglalás kapcsán Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta: az Európai Bizottság éves jelentése nem alkalmas arra, hogy elfogulatlan képet adjon a tagállamok jogállamisági helyzetéről, hiszen a tagállamokat nem azonos mércével vizsgálja. Hozzátette: a brüsszeli korrupciós botrány óta ezek a jelentések végképp hiteltelenné váltak. "Fény derült arra, hogy az ilyen jelentések fő megalkotói éppen azok a politikai manipulációt végző álcivil szervezetek és szakértők, amelyek a brüsszeli korrupciós botrány középpontjában vannak" - jelentette ki Hidvéghi Balázs.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő szerint "már a napirend elfogadásakor látható volt, hogy a parlament nem áll a helyzet magaslatán. Az egyes képviselőcsoportok ellentmondásokba keveredve, ideológiai szempontok alapján viaskodtak, hogy melyik ország jogállamisági ügyeit szeretnék megvitatni. Az Európai Parlamentben kizárólag politikai érdekek határozzák meg, hogy mi számít európai szintű jogállamisági problémának. Így válik a jogállamiság eszméje eszközzé, egyszerű politikai furkósbottá" - mondta a képviselő.