A szavazóhelyiség bezárása után a szavazatszámláló bizottság (tekintettel arra, hogy az urnák felbontásáig még hosszú idő telik el) leragasztja az urnák nyílását urnazáró címkével.
Először megszámlálják és kötegekbe foglalják a fel nem használt szavazólapokat. A kötegekre ráírják, hány szavazólap van a kötegben. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot kivenni vagy abba beletenni.
Szintén megszámlálják az elrontott szavazólapokat, majd visszahelyezik a borítékba, amelyben gyűjtötték, és azt lezárják. A választás szavazóköri eredményéről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elrontott szavazólapok számát.
Megszámlálják azt is, hányan szerepelnek a visszautasítottak jegyzékében, ezt szintén rögzítik a jegyzőkönyvben (azok a választók nem szavazhatnak, akiknek nincs érvényes személyazonosító okmányuk, vagy nem írják alá a névjegyzéket). Ezután elcsomagolnak mindent a névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke és a szavazóköri jegyzőkönyvek kivételével.
Összeszámlálják, hányan írták alá a névjegyzéket (azaz vették át a szavazólapjukat), hányan szerepelnek a mozgóurnát igénylők jegyzékében, és ezt is felvezetik a jegyzőkönyvbe.
Az urnákat csak ezek után bonthatják fel.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!