Erdogan a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén szólalt fel.

A hétfői orosz támadás volt az egyik legnagyobb Idlíb tartományban azóta, hogy márciusban a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogató Oroszország és az ellenzék oldalán álló Törökország tűzszünetet hirdetett, véget vetve a szíriai kormányerők offenzívájának, amelyet egy éve az északnyugati térség visszafoglalásáért indított.

Az orosz légicsapások előtt mindössze néhány nappal a török csapatok megkezdték a kivonulást egy kulcsfontosságú megfigyelőpontról az Idlíbbel szomszédos Hama tartományban.

Erdogan a szerdai beszédében a fősodratú török média szerint egy újabb szíriai hadműveletre is jelzést adott, vélhetően az ország északkeleti részén.

A politikus szerint "minden ígéret ellenére" egyre csak nő a terroristák jelenléte és Törökország ellen irányuló fenyegetése azokon a szíriai területeken, amelyek nem török ellenőrzés alatt állnak a határ túloldalán. Erdogan leszögezte: ha nem vonul vissza az összes terrorista Szíriában az Ankara által meghatározott vonal mögé, "Törökország jogos indokkal rendelkezik ahhoz, hogy beavatkozzon, mihelyt szükségét érzi".

A török államfő valószínűleg az északkelet-szíriai helyzetre gondolt, miután tavaly októberben a Béke Forrása fedőnevű török hadművelet végén egy török-orosz tűzszüneti megállapodás értelmében az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kellett vonulnia a török határ melletti 30 kilométeres sávból. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át, a török vezetés azonban az eltelt egy évben is többször kifogásolta, hogy szerinte az YPG csak részben hajtotta végre a csapatkivonásokat.

Erdogan hangoztatta: Törökország ereje elég ahhoz, hogy minden terrorszervezettől "megtisztítsa" Szíriát. Rámutatott: egyetlen céljuk, hogy saját biztonságukat garantálják, valamint, hogy békét és jólétet teremtsenek Szíria népe számára. "Senkinek a földjére és kőolajára nem vetettünk szemet" - húzta alá.

A török elnök kifejtette: "ideje, hogy ez az ősi földrajzi térség, amely egy évszázada az imperialisták játszóterévé vált, kiszabaduljon a présből, amelybe beletuszkolták". Erdogan reményét fejezte ki, hogy Törökország lesz ennek a szabadulásnak a legnagyobb elősegítője. "Ezért viselkedünk úgy, ahogy, a Szíriát feldaraboló erőfeszítésekkel szemben" - zárta gondolatmenetét.

Erdogan felszólalásában kitért a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésére is, amely során - elmondása szerint - az Azerbajdzsán és Örményország közötti feszülő, hegyi-karabahi vita lezárását sürgette. A török államfő azt javasolta Putyinnak, hogy együtt oldják meg a kérdést, Ankara az azeri féllel, Moszkva pedig az örménnyel egyeztessen.

A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása régóta vita tárgya.