Erdogan a Vlagyimir Putyin orosz államfővel Szocsiban folytatott tárgyalások után útban hazafelé a repülőgépen újságírók előtt közölte: a szocsi találkozón szó esett harci repülőgépekről, tengeralattjárókról, hajók építéséről, valamint repülők hajtóműveinek gyártásáról is. A török vezető részletekre nem tért ki.

Egyúttal elmondta, hogy Ankara az energiaellátás terén is további közös projekteket szeretne Moszkvával. Jelezte, hogy az orosz fél várhatóan 2023 májusában készül el a Dél-Törökországban épülő akkuyui atomerőmű első reaktorával. A létesítménynek összesen négy reaktora lesz. Erdogan hozzátette: Törökországnak ugyanakkor az a célja, hogy három atomerőműve legyen, ezért felvetette Putyinnak, hogy Ankara a másik két atomerőmű megépítését is Oroszországgal kiviteleztetné. Erdogan állítása szerint az orosz fél azt válaszolta: "dolgozzunk az ügyön".

A török elnök ugyanakkor űripari témákról is beszélt orosz hivatali kollégájával Szocsiban. Erdogan ezzel kapcsolatban annyit árult el: Moszkva ajánlatot tett két rakétakilövő állomás építésére vonatkozóan, amelyből egy a szárazföldön, a másik pedig a tengeren kapna helyet.

Az Egyesült Államok bírálta Törökországot az Oroszországgal való együttműködés miatt. Ankara 2019-ben Moszkvától szerzett be rakétavédelmi rendszert, Sz-400-as ütegeket, amire válaszul Washington kizárta Törökországot az F-35-ös fejlesztési programjából, és felfüggesztette annak eladását is Ankarának.

2020. december 14-én az Egyesült Államok újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.