Ivanov szerint "annak ellenére, hogy erről tények állnak rendelkezésre", az amerikai, a ciprusi és a francia hatóságok nem folytattak nyomozást az említett terrorcselekmények finanszírozása, illetve az elkövetésükhöz nyújtott egyéb segítségnyújtás körülményeinek ügyében. A szóvivő közölte, hogy az illetékes német hatóságok "kitérnek" az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik elől.

Rámutatott, hogy mind a négy említett ország részese a robbantásos terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1997-es nemzetközi egyezménynek és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999-es nemzetközi egyezménynek.

"Ezzel kapcsolatban kötelesek intézkedéseket hozni a terrorizmus és annak finanszírozása elleni nyomozás érdekében, valamint maximális segítséget nyújtani az ilyen jogellenes cselekmények felderítéséhez, beleértve az eljáráshoz szükséges bizonyítékok megszerzésében való segítségnyújtást" - hangoztatta az orosz főügyészség szóvivője.

Mint mondta, a pótlólagos megkeresésekben felhívják az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy intézkedéseket kell hozniuk a terrorista tevékenység és annak finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése érdekében, meg kell szervezniük a törvénytelen tevékenység tényállásának kivizsgálását, és biztosítaniuk kell az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását.

Az orosz főügyészség április 3-án közölte, hogy felhívást kapott Andrej Kraszov, Nyikolaj Haritonov és Jana Lantratova képviselő, valamint Alekszandr Dugin és Andrij Derkacs közéleti személyiségtől arra, hogy vizsgálja ki a külföldön tartózkodó személyek és szervezetek esetleges részvételét egyes terrorcselekmények megszervezésében és finanszírozásában az Oroszországi Föderáció területén, valamint az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 csővezetékek felrobbantásában. A vonatkozó anyagokat és megkereséseket a főügyészség megküldte az amerikai, a német, a francia és a ciprusi illetékes hatóságoknak.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében. A hatóságok megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg, a svéd és a dán nyomozást leállították.

Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az "angolszász" országokat tette felelőssé a történtekért.

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.