EU-bővítés - Németország azt kéri, hogy Észak-Macedónia hajtsa végre az uniós tárgyalások valós megkezdéséhez szükséges reformokat
Külföld, 2023.03.23
Németország azt szeretné, ha Észak-Macedónia megvalósítaná mindazokat az alkotmányos reformokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a gyakorlatban is megkezdődhessenek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Szkopje között - hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban.
A német diplomácia vezetője északmacedón hivatali kollégájával, Bujar Osmanival tartott közös sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy bátor lépés lenne az alkotmánymódosítás, de lehetővé válna általa az ország európai előrehaladása.
"Tudom, milyen kompromisszumokat és engedményeket tett az ország az Európai Unióba történő belépés érdekében, a névváltoztatásától kezdve az alkotmánymódosításról szóló tavalyi megegyezésig, de ha nem akarják, hogy minden fiatal Európába menjen, akkor Európát kell idehozni" - húzta alá Annalena Baerbock a Vecer.mk hírportál beszámolója szerint.
A kétmilliós Észak-Macedóniának úgy kellene megváltoztatnia az alaptörvényét, hogy abban nemzeti kisebbségként ismerjék el az országban élő bolgárokat. Bulgária közölte, mindaddig nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amíg az Észak-Macedóniában élő bolgár kisebbség nem kerül be az alkotmányba.
A jobboldali ellenzék azonban nem hajlandó támogatni az alkotmánymódosítást, ahogyan korábban az albán nyelv hivatalos használatát, és az ország névváltoztatását sem támogatta, holott ezek szintén az európai integrációs folyamat egy-egy lépését jelentették. Az alkotmánymódosításhoz azonban kétharmados többségre van szükség, ami az ellenzék egy részének támogatása nélkül nem megvalósítható.
Az ellenzék szerint Szófia újabbnál újabb feltételekkel áll elő, korábban a bolgár és az északmacedón nyelv és történelem különbözőségeit hangsúlyozta, az utóbbi időben pedig azt szeretné elérni, hogy az északmacedón tankönyvek bizonyos részeit is úgy módosítsák, hogy abban elismerjék a bolgár és az északmacedón nyelv és történelem közös pontjait.
Bujar Osmani szerint sem jó, hogy ismét módosítani kell az alkotmányt, ám az ország számára a jövőt az uniós tagság jelenti, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében. "Észak-Macedóniát uniós országok veszik körül, nekünk sincs más alternatívánk" - hangsúlyozta.
Észak-Macedóniában a 2021-es népszámlálási adatok szerint körülbelül háromezer bolgár él.
Észak-Macedónia 2004 márciusában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2005 decemberében kapta meg az uniós tagjelölt státust. Az Európai Tanács 2020-ban jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, az első kormányközi konferenciát azonban csak két évvel később tartották meg.
"Tudom, milyen kompromisszumokat és engedményeket tett az ország az Európai Unióba történő belépés érdekében, a névváltoztatásától kezdve az alkotmánymódosításról szóló tavalyi megegyezésig, de ha nem akarják, hogy minden fiatal Európába menjen, akkor Európát kell idehozni" - húzta alá Annalena Baerbock a Vecer.mk hírportál beszámolója szerint.
A kétmilliós Észak-Macedóniának úgy kellene megváltoztatnia az alaptörvényét, hogy abban nemzeti kisebbségként ismerjék el az országban élő bolgárokat. Bulgária közölte, mindaddig nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amíg az Észak-Macedóniában élő bolgár kisebbség nem kerül be az alkotmányba.
A jobboldali ellenzék azonban nem hajlandó támogatni az alkotmánymódosítást, ahogyan korábban az albán nyelv hivatalos használatát, és az ország névváltoztatását sem támogatta, holott ezek szintén az európai integrációs folyamat egy-egy lépését jelentették. Az alkotmánymódosításhoz azonban kétharmados többségre van szükség, ami az ellenzék egy részének támogatása nélkül nem megvalósítható.
Az ellenzék szerint Szófia újabbnál újabb feltételekkel áll elő, korábban a bolgár és az északmacedón nyelv és történelem különbözőségeit hangsúlyozta, az utóbbi időben pedig azt szeretné elérni, hogy az északmacedón tankönyvek bizonyos részeit is úgy módosítsák, hogy abban elismerjék a bolgár és az északmacedón nyelv és történelem közös pontjait.
Bujar Osmani szerint sem jó, hogy ismét módosítani kell az alkotmányt, ám az ország számára a jövőt az uniós tagság jelenti, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében. "Észak-Macedóniát uniós országok veszik körül, nekünk sincs más alternatívánk" - hangsúlyozta.
Észak-Macedóniában a 2021-es népszámlálási adatok szerint körülbelül háromezer bolgár él.
Észak-Macedónia 2004 márciusában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2005 decemberében kapta meg az uniós tagjelölt státust. Az Európai Tanács 2020-ban jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, az első kormányközi konferenciát azonban csak két évvel később tartották meg.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!