Az állam- és kormányfők egyebek között az afganisztáni kivonulás következményeiről, az amerikai-brit-ausztrál háromoldalú biztonsági és védelmi megállapodás hatásairól, a Kínára vonatkozó uniós politikáról és az emelkedő energiaárakról tárgyaltak, de más témákat is érintettek, köztük a koronavírus-járványt.

Michel az értekezlet után hangoztatta, hogy az EU továbbra is együtt kíván működni stratégiai szövetségeseivel, a NATO-t tekinti a nemzetközi biztonság fő oszlopának, de dolgozni kíván azon is, hogy megerősítse saját ellenálló képességét egyebek között azzal, hogy csökkenti függését másoktól.

Ez gazdasági erejének és védelmi-biztonsági képességeinek növelésére egyaránt vonatkozik - emelte ki a kormányfői EU-tanács elnöke, hozzátéve, hogy továbbra is kulcsfontosságú az uniós egység megőrzése.

Charles Michel rámutatott arra is, hogy egy folyamat kezdődött el, ezen kérdések egy részéről már a bő két hét múlva Brüsszelben megrendezendő következő csúcstalálkozón folytatják a tárgyalást, de gyakorlatilag valamennyi ügy napirendre kerül a következő hónapokban.

Dolgozni fognak azon is, hogy a jövő nyári NATO-csúcstalálkozóig új közös politikai nyilatkozatot állítsanak össze az észak-atlanti szövetséggel - emelte ki.

A munkavacsora után nyilatkozva Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, hogy a megbeszélésen a migráció növekedése miatti aggodalmakról is szó volt, egyebek között az afganisztáni helyzet kapcsán. Közlése szerint egyetértettek abban, hogy ezt a témát is napirenden tartják az elkövetkező hónapokban.

Az uniós tagállamok vezetői szerdán a nyugat-balkáni térségből érkezett kollégáikkal tartanak csúcstalálkozót, amelynek fő témája a további EU-bővítés. Az előzetes közlések szerint a tárgyaláson megerősítik a térség országainak "európai perspektíváját", komoly előrelépésként értékelhető bejelentést azonban nem valószínűsítenek.