Marija Pejcinovic Buric közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok erőfeszítései ellenére a hírek Európa-szerte továbbra is tartós cigányellenességről és a romák elleni hátrányos megkülönböztetésről szólnak. Európa egyik legnagyobb etnikai kisebbsége sokrétű kihívásokkal néz szembe - hangsúlyozta.

Az Európa Tanács jelentései a roma nők és lányok lemaradásáról számolnak be az iskolalátogatásban, az írás- és olvasástudásban, valamint a foglalkoztatásban. A tagállamoknak ezért különösen támogatniuk kell a roma nők és lányok részvételét a minőségi oktatásban, a civil, a közösségi és a politikai szerepvállalásban, továbbá fel kell számolni azokat a pénzügyi vagy adminisztratív akadályokat, amelyek gátolják egészségügyi ellátásukat - tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.

Michael O'Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák közül sokan az élet minden területén hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek, a lakhatás és az oktatás területén tapasztalható szegregációtól és kirekesztéstől kezdve a munkaerőpiachoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésig.

"Határozott fellépésre van szükség, mert megdöbbentő a romák által Európában elszenvedett megkülönböztetés és az őket sújtó emberi jogi jogsértések mértéke" - fogalmazott, hozzátéve: a romák emberi jogainak védelmét a prioritások közül is elsőnek kell megtenni a tagállamokban.

Kiemelte: a politikusoknak zéró toleranciát kell tanúsítaniuk a romák elleni gyűlöletbeszéddel szemben. A romáknak mindenütt teljeskörű hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz, hogy orvosolni tudják az őket ért emberi jogi jogsértéseket. Végre kell hajtani az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) romákkal kapcsolatos ítéleteit a cigányellenesség, a hátrányos megkülönböztetés és a romák marginalizálódása elleni küzdelem érdekében - jelentette ki.

"Végezetül, nemcsak a romák nemzetközi napján, hanem mindennap el kell ismernünk és támogatnunk kell a roma kultúrát és hozzájárulását az össztársadalmi kultúrához, hogy a romák visszaszerezzék és teljeskörűen élvezhessék emberi jogaikat" - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Az Európai Bizottság részéről Vera Jourová európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos, valamint Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az EU 27 országa közül 10-ben a romák 80 százalékát szegénység fenyegeti, 52 százalékuk lakhatási gondokkal küzd, 22 százalékuk pedig vízvezeték nélküli otthonokban él.

A romák továbbra is komoly kihívásokkal néznek szembe a jogokhoz és a szolgáltatásokhoz, a minőségi oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés terén - írták.

"Felszólítjuk a tagállamokat és a tagjelölt partnerországokat, különösen azokat, amelyek jelentős roma lakossággal rendelkeznek, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a kihívásoknak való megfelelés és látható előrelépés érdekében. Együttműködéssel, valamint a rendelkezésre álló támogatás és finanszírozás hatékony felhasználásával tisztességes és egyenlő Európát építhetünk mindenki javára" - tették hozzá.

A romák nemzetközi napját 1990 óta a romák első nemzetközi találkozójának emlékére tartják meg, amely 1971. április 7. és április 12. között volt a Londonhoz közeli Chelsfieldben.