Európai Bizottság: az európaiak támogatják a partneri kapcsolatokat más országokkal a szegénység csökkentésére
Külföld, 2021.04.29
Az Európai Unió (EU) tagországainak túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy az unió partneri kapcsolatokat ápoljon más, EU-n kívüli országokkal egyebek mellett az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére, valamint a szegénység csökkentése érdekében - derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentéséből.
A felmérés megállapításai szerint az uniós állampolgárok 88 százaléka ért egyet azzal, hogy az uniónak kezelnie kell az éghajlatváltozást és annak hatásait a fejlődő országokban, míg 77 százalékuk támogatja azt, hogy az EU egyik legfontosabb prioritása a szegénység kezelése legyen ezekben az országokban.
A válaszadók 61 százaléka szerint az uniós fejlesztéspolitikának a fejlődő országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentésére kell irányulnia. A válaszadók mintegy egyharmada (34 százalék) gondolja úgy, hogy az EU fejlesztéspolitikájának csak arra kellene koncentrálnia, hogy segítsen az fejlődő országoknak a saját gazdaságaik megerősítésében.
Az Afrikához fűződő kapcsolatok tekintetében az uniós állampolgárok több mint négyötöde (81 százalék) véli úgy, hogy az EU-nak erősítenie kell a kontinens országaival kialakított partnerségét a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés biztosítására.
A felmérés eredménye szerint tízből kilenc uniós polgár (90 százalék) egyetért azzal, hogy a fiataloknak fontos szerepe van a fejlődő országok környezeti kihívásainak kezelése szempontjából, 91 százalékuk gondolja úgy, hogy a fiatalok szerepe kritikus fontosságú a fejlődő országok gazdasági és társadalmi kihívásainak kezelésében.
A megállapítások szerint megnövekedtek az egészséggel kapcsolatos aggodalmak az uniós állampolgárok közében. Az európaiak úgy ítélték meg, hogy az egészség a legsürgetőbb kihívás a fejlődő országok jövője szempontjából. A válaszadók 36 százaléka gondolta így, szemben a 2019-es felmérésben közölt 31 százalékkal.
Az európaiak második leginkább sürgető kihívásként az oktatást (35 százalék) említették, amelyet a békét és a biztonságot fenyegető veszélyek (32 százalék), majd a gazdasági növekedés problémái és a foglalkoztatási gondok (29 százalék) követtek. A válaszadók mintegy negyede említette még a vízellátást és a víziközmű-szolgáltatásokat (27 százalék), a demokráciát és az emberi jogokat (26 százalék), valamint az élelmezésbiztonságot és a mezőgazdaságot (24 százalék) az unió előtti kihívást jelentő területként - derült ki az uniós bizottság felméréséből.
A válaszadók 61 százaléka szerint az uniós fejlesztéspolitikának a fejlődő országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentésére kell irányulnia. A válaszadók mintegy egyharmada (34 százalék) gondolja úgy, hogy az EU fejlesztéspolitikájának csak arra kellene koncentrálnia, hogy segítsen az fejlődő országoknak a saját gazdaságaik megerősítésében.
Az Afrikához fűződő kapcsolatok tekintetében az uniós állampolgárok több mint négyötöde (81 százalék) véli úgy, hogy az EU-nak erősítenie kell a kontinens országaival kialakított partnerségét a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés biztosítására.
A felmérés eredménye szerint tízből kilenc uniós polgár (90 százalék) egyetért azzal, hogy a fiataloknak fontos szerepe van a fejlődő országok környezeti kihívásainak kezelése szempontjából, 91 százalékuk gondolja úgy, hogy a fiatalok szerepe kritikus fontosságú a fejlődő országok gazdasági és társadalmi kihívásainak kezelésében.
A megállapítások szerint megnövekedtek az egészséggel kapcsolatos aggodalmak az uniós állampolgárok közében. Az európaiak úgy ítélték meg, hogy az egészség a legsürgetőbb kihívás a fejlődő országok jövője szempontjából. A válaszadók 36 százaléka gondolta így, szemben a 2019-es felmérésben közölt 31 százalékkal.
Az európaiak második leginkább sürgető kihívásként az oktatást (35 százalék) említették, amelyet a békét és a biztonságot fenyegető veszélyek (32 százalék), majd a gazdasági növekedés problémái és a foglalkoztatási gondok (29 százalék) követtek. A válaszadók mintegy negyede említette még a vízellátást és a víziközmű-szolgáltatásokat (27 százalék), a demokráciát és az emberi jogokat (26 százalék), valamint az élelmezésbiztonságot és a mezőgazdaságot (24 százalék) az unió előtti kihívást jelentő területként - derült ki az uniós bizottság felméréséből.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!