A tájékoztatás szerint a 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az uniós alapjogok helyzetéről szóló, a 2017-es esztendőt összegző nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólították az uniós intézményeket, értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot, továbbá megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.

Az állásfoglalásukban a képviselők arra ösztönözték a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a humanitárius vízumok kiadását. Rámutattak, több tagállam megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.

A képviselők arra figyelmeztettek, hogy néhány tagállamban "banalizálják" a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélték a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozták, az unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. Az Európai Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén.

A képviselők határozottan elítélték egyes tagállamok azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Bírálták az EU hatástalanságát az uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés terén. A jogállamiságot rendszeresen és pártatlanul, objektív kritériumok alapján minden tagállamban ellenőrizni kell - hangsúlyozták.

Elítélték a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre gyakoribb korlátozását. Az uniós parlament aggodalmának adott hangot az újságírókat a tagországokban fenyegető erőszak és nyomásgyakorlás miatt. Az állásfoglalás végezetül a nőkkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját is elítélte - közölte az uniós parlament.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, nyomásgyakorlási eszközzé vált az EP uniós alapjogi jelentése. "Felháborító, hogy amíg a dokumentum hét paragrafust szentel az illegális migránsok alapvető jogainak, az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről még csak említést sem tesz" - hívta fel a figyelmet.

Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) fideszes alelnöke kijelentette, a jelentés elfogadhatatlan, mivel hatáskörén túlterjeszkedve arra ösztönzi a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a humanitáriusnak nevezett migránsvízumok kiadását, hozzanak létre legális migrációs útvonalakat Európában, támogassák a Földközi-tengeren tevékenykedő civil szervezetek hajóinak tevékenységét, amelyek tömegesen szállítják Európába a kimentett illegális migránsokat. Ugyanakkor elítéli azon tagállamokat, amelyek nem fogadnak be területükre illegális bevándorlókat - hangsúlyozta Gál Kinga.

Tőkés László fideszes EP-képviseló közleményében bírálta az unióban "igen gyakran használatos kettős mérce alkalmazását".

Példaként említette Magyarország és más kelet-közép-európai tagországok esetét, amelyektől szigorúan számon kérik a jogállamiság tiszteletben tartását, sőt kötelezettségszegési eljárások sorát indítják ellenük, miközben a nyugati országok szinte teljes mentességet élveznek ebben e tekintetben.