TV műsor

Európai Számvevőszék: jobban kell ösztönözni az uniós űrszolgáltatások használatát

Külföld, 2021.04.21

Az Európai Unió mindeddig nem aknázta ki maradéktalanul az uniós űrprogramokban rejlő lehetőségeket, jobban kell ösztönözni az űrszolgáltatások használatát - közölte az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Az EU luxemburgi központú számvevőszéke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság is csak részben használta ki az űrszolgáltatások ösztönzésére az uniós jogszabályokban és előírásokban rejlő lehetőségeket.

Az uniós űrprogramok igénybevételének ösztönzése tekintetében továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók mind az uniós jogszabályokban, mind a nemzetközi előírásokban - vélték a számvevők. Számos érintett területen, például a közúti szállításra és a logisztikára, az önvezető autókra vagy a drónokra vonatkozóan mindmáig jobb esetben hiányos az ágazatspecifikus szabályozás, rosszabb esetben pedig egyáltalán nincs ilyen.

A jelentés készítői kijelentették: a műholdas uniós programok, elsősorban a Galileo és a Kopernikusz ugyan értékes szolgáltatásokat és adatokat nyújtanak, de határozottabb fellépés volna szükséges ahhoz, hogy a jelentős, 18 milliárd eurós eddigi beruházás hasznosuljon, és optimalizálni lehessen az űrprogramok által a társadalom és a gazdaság számára nyújtott előnyöket. A szolgáltatások igénybevételének hatékony ösztönzéséhez átfogó stratégiára, célzottabb fellépésre és a szabályozási keret jobb kihasználására van szükség - emelték ki.

Az unió jelenleg három űrprogrammal rendelkezik, közülük kettőre irányul a beruházások legtöbbje. Az egyik a Kopernikusz, amely a Földet figyelő műholdak adatait bocsátja rendelkezésre, a másik a Galileo globális navigációs és helymeghatározó műholdrendszer. Ezek az űrprogramok az unió számára 2020 végéig 18,3 milliárd euró kiadással jártak. A 2021-2027-es időszakra az unió erre a területre több mint 14 milliárd eurót különített el.

A jelentéstevők véleménye szerint 2016-os stratégiájában az Európai Bizottság arra törekedett, hogy maximalizálja az európai űrprogramok gazdasági és társadalmi előnyeit, azt azonban nem tisztázta, hogy pontosan mely előnyökre törekszik. Nem határozott meg egyértelmű célszámokat és időkeretet, és azt sem pontosította, hogy mit és mikorra kell elérni - közölték.

A számvevők megjegyezték, hogy 2016-ban, a műveletek megkezdésekor a Galileo-program már nyolcéves késésben volt az eredeti tervekhez képest. Több érintett piaci szegmensben, például az okostelefonok és a gépjárműipari alkalmazások terén azonban jelentős előrelépés történt a Galileo-kompatibilis vevőkészülékek alkalmazásának lehetővé tétele és elterjedése révén.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a világ első számú globális navigációs műholdrendszerének, az egyesült államokbeli GPS-rendszernek a piaci elterjedtsége még mindig jelentős, és időbe fog telni, hogy a felhasználók szélesebb körben is elfogadják a Galileót. A helyzetet tovább rontják a sorozatos késedelmek: a Galileónak vannak ugyan más rendszerek által nem kínált funkciói, ezek azonban még nem érhetők el teljes körűen.

A Kopernikusszal összefüggésben megállapították, ahhoz, hogy a program alkalmazásainak használata egyelőre leginkább a szakértőkre és a tudományos szakemberekre szorítkozik, és az űrágazatnál szélesebb körben is igénybe kellene venni.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!