Felfüggesztette a szlovák Btk.-módosítás egy részének hatályát az alkotmánybíróság
Külföld hírek, 2026.02.11
Felfüggesztette szerdán közzétett döntésével a kassai székhelyű szlovák alkotmánybíróság a pozsonyi parlament által a büntető törvénykönyv decemberben elfogadott módosításának egy részét, amely az úgynevezett "bűnbánó tanúk" intézményének használatán volt hivatott szigorítani.
A Btk. -módosítást a pozsonyi parlament ellenzéki képviselőinek egy csoportja megtámadta az alkotmánybíróságon, az érintett rész hatályának felfüggesztését kérve. Később hasonló beadvánnyal élt a főügyész, illetve a Különleges Büntetőbíróság is.
Az alkotmánybíróság döntésében arra hivatkozott, hogy a "bűnbánó tanúk" intézményének szigorítására vonatkozó döntés - amennyiben annak hatálya nem került volna felfüggesztésre - koncepciós változtatásai révén folyamatban lévő eljárásokba avatkozott volna be, előre nem látható következményeket vonva maga után, ezért "jogilag biztonságosabb" a szabályozás hatályának felfüggesztése.
A "bűnbánó tanúk" intézménye lényegében a koronatanúval köthető vádalku intézményéhez hasonlít, csak kevesebb megkötés vonatkozik rá. Ezt az elmúlt években Szlovákia egyes bíróságain elterjedtté vált gyakorlatot számtalan kritika érte, bírálói főként azt hozták fel, hogy politikai hátterű leszámolásoknak ágyazott meg. A Btk. -módosítás most felfüggesztett része a "bűnbánó tanúk" vallomásainak felhasználhatóságán is szigorított volna.
A szlovák Btk. decemberi módosítása annak eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőit érintő büntetéseket szigorította volna vissza egy korábbi jogi állapotba, ám a jogszabálytervezet az előkészületi folyamatban, a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült.
Ezek egyike volt a "bűnbánó tanúkra" vonatkozó rész, valamint azok a részek is, amelyek büntethetővé tették a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolását, továbbá a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is, mely utóbbi a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként lett ismert.
Az alkotmánybíróság honlapján közzétett állásfoglalás szerint a taláros testület az ellenzéki képviselők által megtámadott Btk. -módosítás többi része hatályának felfüggesztéséről nem hozott döntést, mivel a beterjesztők ilyen irányú javaslattal nem éltek.
A szerdai döntésre reagálva a felvidéki magyar párt, a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltása ellen számos alkalommal tiltakozó Magyar Szövetség közleményben reagált, melyben kiemelték, tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését, de küzdelmüket az ügyben tovább folytatják.
"A Magyar Szövetségben bízunk abban, hogy az alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat végén csak kimondja, hogy a kollektív bűnösség szellemében született dekrétumok védelme és a véleménynyilvánítás korlátozása nem fér össze a jogállamisággal" - írták.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!