Erről pénteken tett bejelentést Konsztantyin Remcsukov, Moszkva Társadalmi Kamarája tanácsának elnöke. Az ügyben február 25. és március 5.között lehet majd szavazni az Aktyivnij Grazsdanyin (Aktív Állampolgár) honlapon. A szervezet emellett voksolással történő véleménynyilvánításra kérte fel a főváros mind a 146 önkormányzatát.

A Társadalmi Kamara a szavazások eredményét, amelyek reményei szerint a jelenleginél pontosabban fogja tükrözni a fővárosi lakosság véleményét, a moszkvai képviselőtestület akarja terjeszteni. A kérdésben ez a testület mondhatja majd ki a végső szót.

A Jevgenyij Vucsetyics által megalkotott Dzerzsinszkij-szobrot 1991-ben, a Mihail Gorbacsov szovjet elnök ellen megkísérelt kommunista puccs nyomán távolították el a Lubjanszkaja térről, ahol akkor még a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) székelt. Az emlékmű visszaállatására tavaly decemberben az Oroszország Katonatisztjei elnevezésű szervezet tett javaslatot, amely egyúttal azzal a kéréssel fordult Igor Krasznov főügyészhez, hogy vizsgáltassa ki, vajon jogszerűen távolították-e el három évtizede a szobrot. A kezdeményezést februárban felkarolta írók és bloggerek egy önmagát hazafiasként emlegető, Zahar Prilepin és Alekszandr Prohanov által vezette csoportja.

Az oroszországi zsidó hitközségek azt javasolták, hogy helyezzék vissza a térre a 1835-ben felállított Nyikolszkij- (Miklós-) szökőkutat, Giovannio Vitali alkotását, amelyet száz évvel később a metróépítés miatt máshová helyzetek át. 2016-ban hasonló kezdeményezést tett a Memorial jogvédő és az Arhnadzor emlékművédelmi szervezet, ám akkor az elképzelés megvalósítását műszaki szempontból kivitelezhetetlennek minősítették. Alekszandr Nyevszkij fejedelem alakjának megörökítésére a moszkvai múzeumok tettek javaslatot.

A moszkvai Társadalmi Kamara civil társadalom fejlesztésével foglakozó tanácsának keddi ülésén megvitatta, hogy szükség van-e a téren egyáltalán szoborra. Szergej Kuznyecov, a főváros főépítésze azt hangsúlyozta, hogy a Lubjanszkaja teret meg kell tartani közlekedési csomópontnak. A testület kizárta annak lehetőségét, hogy a szoborvitában a szökőkútra vagy a mindkét megmaradt jelölt ellen lehessen szavazni. A tanácskozáson egyébként felmerült az is, hogy III. Iván moszkvai fejedelemnek vagy Jurij Andropov szovjet elnök-pártfőtitkárnak, a KGB volt vezetőjének kellene szobrot állítani.

A lengyel születésű Feliksz Dzerzsinszkijnek (1877-1926) a VCSK vagy cseka, azaz a bolsevikok által az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, majd az Állami Politikai Igazgatóság (GPU) vezetőjeként kulcsszerepe volt a vörös terrorban. Állt a közlekedési és hírközlési népbiztosság élén is.

A Rurik-dinasztiából származó Alekszandr Nyevszkij (1220-1263), azaz I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem, aki kijevi és novgorodi fejedelem is volt, sikerrel vette fel a harcot a német lovagrend és a svédek terjeszkedése ellen. A Nyevszkij nevet a Néva folyónál az utóbbiak felett aratott győzelme után kapta. 1547-ben az orosz ortodox egyház szentté avatta.