A döntést Pivovarov azzal indokolta, hogy az orosz parlament alsóháza meg akarja szigorítani a "nemkívánatos szervezetekről" rendelkező törvényt, a Nyílt Oroszország pedig meg kívánja védeni tagjait a büntetőeljárásától.

"A Nyílt Oroszország minden tagját kizártuk a szervezetből, a tagságukat töröltük a lehetséges üldöztetés elkerülése végett. Nincs szükségünk újabb bírságokra és büntetőügyekre, és meg akarjuk védeni a követőinket" - nyilatkozott.

A Meduza ellenzéki hírportálnak Pivovarov azt mondta, hogy a Nyílt Oroszország helyében nem alakul majd újabb szervezet, mert félő, hogy a hatóságok azt a tevékenység folytatásaként fogják értékelni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szervezet önfeloszlatásával kapcsolatban csütörtökön a sajtónak nyilatkozva azt fejtegette, hogy az országban a politikai mező gazdag és sokoldalú, amely pezseg a szeptemberi parlamenti és helyhatósági választásokat megelőző kampányban, és nem korlátozódik a Nyílt Oroszországra.

"Ezért valakinek a távozása nem jelenti a politikai mező teljes kisöprését" - fogalmazott Peszkov.

Az oroszországi Nyílt Oroszország hivatalosan nem szerepel a "nemkívánatos szervezetek" listáján, de az ugyancsak Hodorkovszkijhoz kötődő, londoni székhelyű Open Russia Civic Movement és az OR (Otkritaja Rosszija) igen. A Nyílt Oroszország 2019-ben már bejelentette, hogy feloszlatja magát, majd ugyanezen a néven megalakult egy új szervezet, de annak bejegyzését az igazságügyi minisztérium elutasította.

Az orosz hatóságok kapcsolatot látnak a Nyílt Oroszország és az Open Russia Civic Movement tevékenysége között. Ez indokul szolgált számukra arra, hogy feloszlassanak egy Moszkvában, március 13-án tartott városi képviselői tanácskozást. Oroszországban a 2015-ben elfogadott vonatkozó törvény értelmében eddig több mint 30 szervezetet minősítettek "nemkívánatosnak".

Orosz ellenzéki véleményformálók szerint a hatalom el akarja elhetetleníteni a parlamenten kívüli ellenzék részvételét a szeptember 19-i választásokon. A moszkvai ügyészség április végén kezdeményezte három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz kötődő szervezet szélsőségessé minősítését. Az ügyben folyó per június 9-én folytatódik.

A szövetségi alsóház által szerdán elfogadott törvénytervezet értelmében ezen politikai erők vezetői és tagjai 3-5 évig semmilyen választott tisztségért nem szállhatnak versenybe.

Jogvédők szerint az orosz hatóságok a "nemkívánatos" és a "szélsőséges" szervezet, valamint a "külföldi ügynök" kategória bevezetésével a civil szervezetek ellen lépnek fel. A hivatalos álláspont szerint a vonatkozó jogszabályok célja a belügyekbe való külföldi beavatkozás megakadályozása. "Nemkívánatosnak" olyan a szervezetek minősíthetők, amelyek tevékenysége veszélyt jelent Oroszország alkotmányos rendjére vagy állambiztonságára.

Mihail Hodorkovszkij, aki a '90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték.

Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.

Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.

Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki.

Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyílt Oroszország elnöke volt.