A bíróság egyúttal jóváhagyta a HDP egykori ankarai képviselőjére, Sirri Sürreya Önderre kirótt három és fél év szabadságvesztést is. Szeptember 7-én egy másik isztambuli ítélőszék mindkettőjüket terrorpropaganda bűntettében találta vétkesnek, ami ellen ügyvédjeik fellebbezést nyújtottak be. Demirtast ebben a perben kifejezetten egy 2013-as beszéde miatt vonták felelősségre. Számos más, szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene, s amennyiben mindben bűnösnek találják, akár 142 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

Múlt pénteken az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) november 20-ai, nem jogerős határozata ellenére egy isztambuli bíróság azt a kérelmet is elutasította, hogy helyezzék szabadlábra Demirtast. Recep Tayyip Erdogan török elnök már az EJEB-határozat közzétételekor válaszlépést helyezett kilátásba Ankara részéről: kijelentette, hogy az EJEB döntései Törökországot "nem kötik", és Ankara "pontot tesz az ügy végére".

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam számára, így Törökországra nézve is.

Az EJEB szerint a török hatóságok több ponton is megsértették Demirtas jogait, akinek 2016 novembere óta tartó előzetes letartóztatása a bírói testület szerint "kétségtelenül a politikai pluralizmus elfojtását" célozza. Elsőfokú ítéletében az EJEB megállapította, hogy Törökország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének három pontját is, és ezért 25 ezer euró (körülbelül nyolcmillió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosnak.

A törvényszék emellett egyhangúlag felszólított Demirtas mielőbbi szabadon bocsátására. A kurdbarát politikus letartóztatását követően még egészen idén februárig a HDP társelnöke maradt.

A strasbourgi bírák alapvetően nem Demirtas őrizetbe vételét kifogásolták, hanem előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, amely véleményük szerint nem volt indokolt. Mint kiemelték, igazolhatatlan jogsértés, hogy Demirtas a vizsgálati fogságból nem végezhette parlamenti munkáját, nem élhetett szabad véleménynyilvánítási jogával. "Demirtas fogva tartásának többszöri kiterjesztése kétségtelenül a pluralizmus elfojtásának és a szabad politikai vita korlátozásának célját szolgálta, amelyek pedig alapelemei egy demokratikus társadalomnak" - írta közleményében az EJEB, rámutatva, hogy az előzetes letartóztatás 2017 áprilisa előtt a népszavazási, valamint 2018 júniusa előtt az elnökválasztási kampány idején is tartott.

Az EJEB november 20-ai ítélete nem jogerős, három hónapig még mindkét fél fellebbezhet.

A török vezetés azt állítja, hogy a HDP a terrorszervezetként nyilvántartott szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. A HDP ezt tagadja. Erdogan ezzel összhangban a közelmúltban azt is kijelentette, hogy a terrorizmus támogatását jelenti az, hogy az EJEB elmarasztalta Törökországot Demirtas jogszerűtlen fogva tartása miatt.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője november 22-ei ankarai tárgyalásai során szintén reményét fejezte ki, hogy hamarosan szabadlábra helyezik Demirtast.