A vezető francia lap "Franciaországi töredékek: hogy vannak a franciák az elnökválasztás előtt?" címmel indította nagyszabású riportsorozatát: mintegy száz újságíró és ugyanennyi fotós közreműködésével az elkövetkező két hétben napi rendszerességgel közöl képes riportokat arról, hogy a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válságot követően melyek a franciák elvárásai a következő elnökválasztáson.

Az újságírók felkerestek falvakat, külvárosokat, oktatási intézményeket, gyárakat, egyesületeket, kávéházakat, fodrászszalonokat, hogy közvetlenül az állampolgárokat kérdezzék a kétségeikről, az álmaikról, a félelmeikről és mindenekelőtt a politikai véleményükről.

A Le Monde úgy véli, hogy az ideológusokkal vagy publicistákkal ellentétben, akik egy-egy téma körül szeretnék tartani a közbeszédet, a közéletet sokszor egymásnak is ellentmondó, különböző mélységű "töredékek" határozzák meg, és valójában ezek a viták tükrözik vissza a valódi Franciaországot.

A szerkesztőségi írás szerint a francia társadalom sokkal összetettebb, színesebb és gazdagabb, mint amilyennek a hírtévékből látszik.

A riportsorozat legfőbb megállapítása az, hogy az egyes elnökjelöltek által hirdetett "polgárháborús forgatókönyv hazug. Ahogy az is, hogy a francia társadalom szétesne vagy a nemzet összeomlana".

"Hazánk nem karikatúrája annak, amit a próféták és az uszítók el akarnak hitetni, akik nosztalgikus, időnként rasszista víziót hirdetnek a társadalomról. Franciaország nem hasonlít olyan nemzet képére, amelyet az erőszak és a félelem jellemez, és amelynek közélete kizárólag a bevándorlásra, a közbiztonságra és az identitási kérdésekre korlátozódna" - olvasható a szerkesztőségi írásban.

A riportsorozat második megállapítása, hogy a francia társadalom - más országokhoz hasonlóan - kitartott a járvány okozta egészségügyi, társadalmi, gazdasági válságban. "Leszámítva a háborúkat követő időszakokat, még soha ennyi pénzügyi átutalás nem történt az állami költségvetésből, a nemzeti szolidaritásnak köszönhetően, azok juttatásaira, akik nem tudtak dolgozni" - fogalmazott a lap.

A riport tapasztalatait összegezve a Le Monde úgy fogalmaz: a politikai viták nincsenek összhangban a társadalmi elvárásokkal.

"Ha csak a zajongókat hallgatjuk az utcán, a közösségi oldalakon, a televíziókban, ha csak a bűncselekmények alapján ítéljük meg az ország állapotát, téves diagnózist kapunk. Ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van, mindenekelőtt a generációs és szociális egyenlőtlenségek terén, sem azt, hogy a kollektív aggodalom okai ne lennének valósak, elsősorban a környezetvédelem és a klíma kérdésében".

A felmérések szerint egyébként a francia elnökválasztás április 24-én esedékes második fordulójába jutáshoz az esélyek teljesen nyitottak.

Bár Emmanuel Macron államfő még nem jelentette be, hogy újra indul a posztért, minden felmérés biztos továbbjutónak tartja az első fordulóból 25-27 százalékos támogatottsággal. A másik továbbjutó helyért azonban a jelenlegi állás szerint hatalmas csata várható a jobboldali jelöltek között.

Az Ifop felmérése szerint Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje a szavazatok 17-18 százalékára számíthatna, ha most tartanák a választásokat, míg a jelöltségét továbbra is lebegtető Eric Zemmour publicistának jelenleg 16-17 százalékot mérnek. Rögtön utánuk következik 15 százalékos támogatottsággal Xavier Bertrand, az északi Haut-de-France régió elnöke, majd Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke 10 százalékkal, a 8 százalékon álló Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója előtt. Ez utóbbi három politikus közül a jobbközép Köztársaságiak decemberi kongresszusukon választják ki a jelöltjüket.

"Ez a bizonytalanság példa nélküli, hiszen Le Pen, Zemmour és Bertrand között három pont a különbség, mindhárman a második forduló kapujában állnak. Ez a jobboldal és a szélsőjobboldal igazi ideológiai győzelmét mutatja" - mondta a Le Figaro című napilapnak Frédéric Dabi, a hétvégén megjelent közvélemény-kutatást végző Ifop intézet vezetője.

A legjelentősebb előretörés a teljes jobboldali összefogást sürgető Eric Zemmournál figyelhető meg, akinek támogatottsága szeptemberben még 7, két héttel ezelőtt pedig 12 százalékos volt, azóta pedig utolérte a második helyről sokáig kimozdíthatatlannak tűnő Marine Le Pent.

"Ez példanélküli egy olyan ember esetében, aki nem a politikából érkezik, és még nem is jelentette be a jelöltségét. A dinamika az ő oldalán van, sikerül mindenkit meghódítania a jobboldalon" - vélte a közvélemény-kutató.

Az elmúlt hetek felméréseiből az tükröződik, hogy miközben a jobboldalon nagy csata folyik a második helyért, Emmanuel Macron támogatottsága stabil, és lassan emelkedik is.

"Magasabb a támogatottsága az elnöknek, mint 2017-ben az első fordulóban, legalább nyolc százalékponttal a második helyezett előtt áll. Ez nagyon stabil helyzet" - hívta fel a figyelmet az Ifop. Az elnököt elsősorban a fiatalok, a nyugdíjasok és a felsővezetők támogatják. "Ez a választói réteg Franciaországban jól van, és mozgósítható a választásokon. A 2017-ben Macronra szavazók 70 százaléka most is őt támogatja, és a jobboldaliak 22 százalékát is elhódította" - mondta a lapnak Frédéric Dabi.