Bruno Le Maire gazdasági miniszter megdöbbentőnek tartja a Twitter döntését, s úgy vélte, hogy a "digitális oligarcha fenyegetést jelent az országokra és a demokráciákra". Álláspontja szerint kizárólag "a szuverén nép", az államok és az igazságszolgáltatás az, amely törvényes módon szabályozhatja a digitális óriásokat.

Gabriel Attal kormányszóvivő úgy vélte, hogy problémákat vet fel egy közéleti személyiség hallgatásra kényszerítése a közéleti lét egyik formájává vált közösségi oldalakon, mégpedig azért, mert erre "nincsenek a törvény által meghatározott specifikus kritériumok".

A francia kormány tavaly megpróbálta az internetes gyűlöletkeltést szabályozni, de az alkotmánytanács júniusban a szólásszabadság megsértése miatt megsemmisítette a rendelkezést. A kormányszóvivő ennek kapcsán elmondta: különbséget jelent egy tartalmat moderálni vagy egy embert megakadályozni abban, hogy szabadon kifejthesse a véleményét.

Az ellenzék a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchontól a radikális jobboldali Marine Le Penig is egyöntetűen elítélte a Twitter döntését. A Nemzeti Tömörülés elnöke szerint a "nagy magáncégek manapság azt gondolják, hogy nagyobb hatalmuk van, mint egy államnak és ez feltehetően így is van".

A Twitter múlt pénteken határozatlan időre felfüggesztette Trump fiókját, aláhúzva, fennáll annak a veszélye, hogy további erőszakot szít, miután feltehetőleg üzenetei hatására tüntetők megrohamozták a Capitoliumot. A még hivatalban lévő elnököt a Facebookról és az Instagramról is letiltották a napokban hasonló okokból legalább utódja, Joe Biden január 20-i beiktatásáig, illetve a Twitch és a Snapchat is elérhetetlenné tette az oldalát.