A sajtó szerint az "elképesztő" méretű érdektelenség, az alig 33 százalékos részvétellel vasárnap a status quónak kedvezett: a jobboldal győzött (28,7 százalék), a baloldal ellenállt (28 százalék), a kormánypárt leszerepelt, Marine Le Pen pedig messze elmaradt a saját célkitűzéseitől.

A régiók többségét, hetet, eddig az ellenzéki, jobbközép Köztársaságiak vezették, s az első forduló után mind a hét régióban az élen állnak. A szintén ellenzéki baloldal eddig hatot irányított, az első fordulóban négyet biztosan meg tudott tartani, s esélye van arra, hogy a Zöldek, a szocialisták és a radikális baloldal közötti összefogással további egy vagy két régióban is nyerjen.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés csak a déli Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban végzett az élen, miközben a felmérések azt jelezték, hogy legalább hat régióban megnyerheti az első fordulót,

Emmanuel Macron pártjának jelöltjei pedig csak a régiók alig felében érték el a második fordulóba való bejutáshoz szükséges 10 százalékot, így a választási eredményekbe nincs valódi beleszólásuk, a vágyott királycsináló szerepet sem sikerült betölteniük.

A Le Figaro szerint a távolmaradás nem a véletlen vagy a járvány eredménye, hanem "egy valódi demokratikus elfordulás jele, a hagyományos politikai pártokat sújtó hitelvesztés tagadhatatlan bizonyítéka, elsősorban Emmanuel Macron államfő számára, aki célul tűzte ki a demokratikus csalódottság csökkentését, de Marine Le Pené is, akit már szintén nem kímél meg a franciák dühe". A konzervatív lap szerint a franciák harminc éve büntetik a választásokon a pártokat azért, mert tehetetlenek az őket foglalkoztató alapvető problémák kezelésében.

A baloldali Libération hasonló véleményt fogalmazott meg a választásokat hosszú évek óta elkerülő franciák politikából való kiábrándultságról. A lap szerint Franciaország "évek óta szenved egy olyan politikai kínálattól, amely az út szélén hagyja a választókat, valamint az állampolgárok és a politika közötti törésvonaltól, amelyről a pártok viselkedése is tanúskodik, miután azok elsősorban a következő elnökválasztás bemelegítő körének tekintették a regionális választások első fordulóját ahelyett, hogy a régiók és a megyék tényleges tétjeiről vitáztak volna".

A Le Monde arra emlékeztetett, hogy több jobboldali régióelnök (Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez), aki megnyerte az első fordulót, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.

A kormánypárt, a Köztársaság lendületben és a Nemzeti Tömörülés is kifejezte csalódottságát az első forduló után, de mindkét formáció továbbra is úgy véli, hogy 2017 óta ők határozzák meg a francia politikát.

Emmanuel Macron tisztában volt azzal, hogy öt évvel ezelőtt alakult pártjának nincsen helyi beágyazottsága, ezért öt miniszterét is elindította ezen a választáson, de mindannyian alulmaradtak.

A Le Monde szerint az elnöki hivatalban azonban nem is annyira az ő vereségük, hanem Marine Le Pen gyenge szereplése okozott meglepetést, Macron "kedvenc ellenfelének" a felmérések ugyanis már 47 százalékot jeleznek az elnökválasztás második fordulójában.

A vasárnapi eredmények viszont arra utalnak a Le Monde szerint, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke is elveszítette vonzerejét: az IFOP felmérése szerint miközben Macron táborának 60 százaléka nem ment el szavazni, Le Pen szavazóinak 73 százaléka nem látta értelmét részt venni a voksoláson, s ezzel a Nemzeti Tömörülés elvesztette az esélyt arra, hogy legalább egy régió irányítását megszerezze. A lap szerint az államfő tanácsadói azonban továbbra is azt gondolják, hogy az országos politikát teljesen külön kell választani a helyi választásoktól, s Marine Le Pent tekintik Macron jövő évi legfőbb kihívójának.