Francia választások - A francia jobbközép vezetője elfogadta Le Pen ajánlatát a közös jelöltállításra

Külföld, 2024.06.11

A francia hagyományos jobboldali párt, a Köztársaságiak (LR) vezetője, Eric Ciotti kedden "szövetségre" szólított fel a felmérések élén álló, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) az előrehozott nemzetgyűlési választások három hét múlva esedékes első fordulójában. A bejelentés óriási felháborodást váltott a Köztársaságiak vezető politikusai részéről.

"Szövetségre van szükségünk - miközben önmagunk maradunk - az RN-nel és annak jelöltjeivel" - jelentette ki Eric Ciotti a TFI kereskedelmi televízió híradójában, hivatalosan elfogadva egy olyan álláspontot, amely rendkívül vitatott a saját pártján belül, és amire még nem volt példa a francia jobboldal történetében.

Eric Ciotti elmondta: személyesen tárgyalásokat folytatott Marine Le Pennel és a pártelnök, miniszterelnök-jelölt Jordan Bardellával, a vasárnapi európai parlamenti választások győzteseivel, akiknek a pártja 31 százalékos támogatottságot kapott.

Ha a megállapodás létrejön, akkor ez lesz az első szövetség a több mint ötven éve alakult szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, illetve elődpártja a Nemzeti Front történetében.

Ciotti úgy vélte, hogy a hagyományos jobboldalnak szüksége van erre a megállapodásra ahhoz, hogy meg tudja őrizni képviseletét az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol jelenleg 61 képviselője van.

Marine Le Pen azonnal reagált, és üdvözölte Eric Ciotti "bátor döntését" és "felelősségtudatát".

"A negyven éve tartó kiközösítés, amely számunkra számos választás elvesztéséhez vezetett, eltűnőben van" - fogalmazott a pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya, a párt jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és 2027-es elnökjelöltje, aki egy évtizede dolgozik a párt szalonképessé tételén a francia politikai életben.

A Köztársaságiak vezető politikusai többsége azonban azonnal elutasította a szövetséget, és lemondásra szólították fel Eric Ciottit.

Gérard Larcher, a szenátus jobbközép elnöke, aki mindig is ellenezte "a szélsőjobboldalhoz való közeledést", egyértelművé tette, hogy "soha nem fog támogatni egy megállapodást az RN-nel".

A Köztársaságiak szenátusi frakcióvezetője, Bruno Retailleau elítélte Ciotti "személyes lépését", és csatlakozott hozzá az LR nemzetgyűlési frakcióvezetője, Olivier Marleix is, aki szerint a pártelnök "kizárólag a saját nevében beszélt, és le kell mondania".

Az LR vezetőjének hivatalos bejelentése előtt Laurent Wauquiez, aki a 2027-es elnökválasztáson a párt elnökjelölti posztjának várományosa, kategorikusan elutasította a szövetséget a Nemzeti Tömörüléssel.

Gérald Darmanin belügyminiszter, az LR korábbi tagja azzal vádolta meg Eric Ciottit, hogy "aláírta a müncheni egyezményt", amelyet 1938-ban többek között Franciaország is aláírt a náci Németországgal.

A Köztársaságiakhoz tartozó volt uniós biztos, Michel Barnier szerint nem lehet megállapodás "egy populista, oroszbarát, Európa-ellenes párttal". Véleménye szerint a Köztársaságiaknak "le kell vonniuk a tanulságokat abból, ami történt", jelezve, hogy Eric Ciotti "elvesztette a legitimitását" arra, hogy a párt nevében beszéljen.

A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon.

A Harris Interactive felmérése szerint Marine Le Pen pártja az 577 fős nemzetgyűlésben 235 és 265 közötti helyre számíthat a jelenlegi 89-cel szemben, ami a relatív többséget jelentené. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Emmanuel Macron elnök táborának csak 125-155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249-hez képest, a baloldali szövetség 115-145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40-55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.

Az OpinionWay kutatóintézet is hasonló tendenciát mért a hétfőn végzett reprezentatív felmérésben, eszerint az RN 33, a baloldal 23, az elnöki szövetség 18 százalékos támogatottságra számíthat.

Emmanuel Macron államfő kedden jelezte, hogy nem fog lemondani, "bármi is legyen az eredménye" a nemzetgyűlési választásoknak.

A Le Figaro Magazine honlapján kedden megjelent interjúban a köztársasági elnök elutasította azt a feltételezést, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme esetén neki le kellene mondania.

"Nem a Nemzeti Tömörülés írja az alkotmányt, sem annak szellemiségét. Az intézményrendszer egyértelmű, az elnök helye is, bármilyen eredmény születik. Ez számomra megváltozhatatlan" - mondta az elnök.

Emmanuel Macron június 30-ra írta ki az előrehozott nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját. A jelöltállítás június 16-án délután 6 órakor zárul.

Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök "politikai társbérlete", azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.

Amennyiben a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásokat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!