A francia elnök, aki március 31-én személyesen beszélt telefonon algériai kollégájával, Abdelmadjid Tebboune-nal, hogy a hónapok óta tartó feszültségek után kezdeményezze a párbeszéd újraindulását, "úgy döntött, hogy konzultáció céljából visszahívja Stéphane Romatet-t, Franciaország algériai nagykövetét" - jelentette be a francia elnöki hivatal közleményében.

Vasárnap az algériai hatóságok tizenkét francia belügyminisztériumi tisztviselőt nyilvánítottak persona non gratának, 48 órát adva nekik Algéria elhagyására, válaszul egy algériai konzuli tisztviselő Franciaországban történt őrizetbe vételére.

Párizs hétfőn még óvatosan fogalmazott, de miután érzékelte, hogy az algériai hatóságok nem változtatnak a döntésükön, stratégiát váltott, és válaszlépést jelentett be.

A francia állampolgárok kiutasítása, akik kedd este úton voltak Franciaországba, "figyelmen kívül hagyja igazságszolgáltatási eljárásaink elemi szabályait", valamint "indokolatlan és érthetetlen" - közölte a francia elnökség, amely úgy döntött, hogy "szimmetrikusan", azaz szintén 48 órán belül, az algériai konzuli és diplomáciai hálózatban Franciaországban dolgozó tizenkét alkalmazott kiutasítását kezdeményezi.

A francia elnökség közleménye szerint az algériai hatóságoknak kell vállalniuk a felelősséget a kétoldalú kapcsolatok durva romlásáért.

A francia diplomácia vezetője, Jean-Noël Barrot, aki április elején Algírba utazott, hogy rendezze a kapcsolatokat, kedd délelőtt lehetséges megtorlásra figyelmeztetett, s úgy vélte, hogy Algír "az eszkalációt választotta".

Algéria hétfő este megvédte a "szuverén" döntését, és Bruno Retailleau francia belügyminisztert tartotta "teljes mértékben felelősnek" a feszültség kiújulásáért. Az elmúlt hónapokban a jobboldali kormánytag rendszeresen keményebb fellépést sürgetett Algériával szemben, különösen a migráció területén.

"Bruno Retailleau-nak semmi köze ehhez az igazságügyi ügyhöz" - mondta kedden a francia külügyminiszter, és hangsúlyozta, hogy a francia igazságszolgáltatás független.

Az újabb diplomáciai konfliktus előzménye, hogy a francia országos terrorelhárítási ügyészség pénteken három algériai férfi - köztük Algéria franciaországi konzulátusának egyik alkalmazottja - ellen eljárást indított Párizsban terrorcselekménnyel kapcsolatos feltartóztatás, emberrablás és önkényes fogva tartás miatt.

Az ügy az algériai rezsimmel szemben álló, Párizsban menekültként élő ellenzéki, Amir Boukhors - Amir DZ becenévre hallgató - befolyásos influenszer megfélemlítését érinti. Az őt elrabló férfiak ellen terrorista összeesküvés bűntette miatt is eljárást indítottak, s előzetes letartóztatásba helyezték őket.

Az algériai influenszer, aki 2016 óta él Franciaországban, 2023-ban politikai menedékjogot kapott, miután hazájában bíróság elé akarják állítani. Algír kilenc nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, csalással és terrorista bűncselekményekkel vádolja. A francia igazságszolgáltatás 2022-ben elutasította a kiadatását.

A 41 éves Amir DZ, akinek több mint egymillió követője van a TikTokon, két súlyos támadás célpontja volt, az egyik 2022-ben, a másik pedig 2024. április 29-én este, amikor Párizs déli külvárosában elrabolták, mielőtt másnap szabadon engedték - mondta el ügyvédje, Eric Plouvier.

Bruno Retailleau kedd este kijelentette: "elfogadhatatlan, hogy Franciaország az algériai szolgálatok játszótere legyen".

Az elnöki hivatal az incidens ellenére leszögezte, hogy mindkét ország érdeke a párbeszéd újraindítása, és arra kérte Algírt, hogy "tanúsítson felelősséget".

Két héttel ezelőtt a francia külügyminiszter bejelentette, hogy "új szakasz kezdődik" a Párizs és Algír közötti kapcsolatokban, amiről Barrot azután beszélt, hogy megbeszéléseket folytatott kollégájával, Ahmed Attaffal és Abdelmadjid Tebboune algériai elnökkel az algériai fővárosban.

Bár Emmanuel Macron francia elnök 2022-ben közeledést kezdeményezett Algériával a gyarmati múlt újraértékelésével, a két, gazdasági és biztonsági szempontból partneri viszonyban álló ország között mégis egyre több feszültség halmozódott fel, elsősorban azt követően, hogy Franciaország megváltoztatta álláspontját Nyugat-Szaharával kapcsolatban.

Az egykori spanyol gyarmat nagyrészt Marokkó ellenőrzése alatt áll, de igényt tart rá a Polisario Front nevű szaharai függetlenségi szervezet, amely Algéria támogatásával népszavazást követel az önrendelkezésről. Július végén Emmanuel Macron elnök úgy fogalmazott, hogy Nyugat-Szahara jövője "a marokkói szuverenitás keretein belül" van.

Ez közeledést eredményezett a marokkói vezetéssel, és újabb válságot Algírral. Azóta egymást követik a feszültségek a két ország között: miközben Algéria sorozatban utasítja el kiutasított állampolgárainak visszavitelét, a francia rendőrség több, az országban legálisan tartozkodó algériai állampolgárt kiutasított, mert Franciaországgal kapcsolatos gyűlöletkeltő tartalmakat tettek közzé az interneten, még "élve elégetésre, gyilkolásra és nemi erőszakra" is buzdítottak, valamint erőszakos cselekményekre szólítottak fel, gyakran az algériai rezsim ellenfelei ellen. Eközben Párizs tiltakozott Boualem Sansal francia-algériai író algíri letartóztatása ellen is.