A szervezők célja folyamatos nyomást gyakorolni a képviselőkre a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 évről 64 évre emelő javaslat parlamenti elutasítása érdekében: a nemzetgyűlési vita péntek éjfélig tart, jövő héten a szenátus elé kerül a törvénytervezet.

A szakszervezetek kilátásba helyezték, hogy amennyiben a kormány a tüntetések ellenére sem mond le a nyugdíjreformról, március 7-től a teljes országot lebénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.

Miután az iskolai szünet miatt az oktatási intézmények zárva vannak, és a francia családok jelentős része a lakhelyétől távol tölti a szabadságát, az utcai tüntetéseken és a sztrájkokban a korábbi tiltakozásokhoz viszonyítva kisebb a részvétel.

A vasúti dolgozóknak 14 százaléka nem vette fel a munkát csütörtökön a múlt keddi 25 százalékhoz képest. Januári 19-én, az első tiltakozónapon 46,3 százalékuk sztrájkolt. A vonatok 75 százaléka közlekedik csütörtökön, a párizsi tömegközlekedésben viszont nincsenek fennakadások. A párizsi Orly repülőtéren ugyanakkor előzetesen törölték a járatok 30 százalékát.

Az EDF állami áramszolgáltató arról tájékoztatott, hogy csütörtökre virradóra csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban, ez azonban nincs hatással a fogyasztókra, sehol nincs áramkimaradás.

A szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó mozgalom petícióját szerdáig mintegy egymillióan írták alá az interneten, megközelítőleg annyian, mint ahányan a hatóságok szerint részt vettek az előző tiltakozónapokon a több mint kétszáz városban rendezett felvonulásokon. Szombaton a belügyminisztérium összesítése szerint 963 ezren vonultak utcára, a szakszervezetek 2,5 millió tiltakozót számoltak össze. A rendőrség csütörtökön országszerte 450-650 ezer tüntetőre számít országszerte.

A közvélemény nyomása mellett a képviselők február 6. óta vitáznak a nemzetgyűlésben a kisebbségi kormány javaslatán, amely ellen a baloldali ellenzék obstrukciós támadást intézett többezer módosító indítvány benyújtásával. A vita felgyorsítása érdekekében csütörtök reggel mintegy ezer javaslatot visszavont a baloldal, de még így is csaknem 11 ezer vár megvitatásra.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza hiányának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben megígérte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a szükséges többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.