Miközben a kormány felgyorsította a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről 64 évre emelését előíró törvénytervezet parlamenti elfogadásának folyamatát, a szakszervezetek szombaton ismét az utcára hívják az embereket, hogy nyomást gyakoroljanak a képviselőkre a javaslat elvetése érdekében.

A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken is több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, de a hatóságok és a szervezők szerint is a hatodik tiltakozónapon, kedden a részvétel rekordot döntött. A rendőrség szerint 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban.

Bár az élet nem állt meg az országban, számos stratégiai szektorban kezdeményeztek blokádokat a tiltakozók, és a munkabeszüntetések szerdán is folytatódnak. A vasúti közlekedés valamelyest javult a keddi állapotokhoz képest, de a vonatoknak továbbra is csak a harmada közlekedett szerdán. Az ország három nagy tengeri kikötőjét, a normandiai Le Havre-ban, Rouenban és a déli Marseille-ben elfoglalták a sztrájkolók, hasonlóan az olajfinomítókhoz, így a töltőállomásokon jelenleg szünetel az üzemanyag-ellátás, s lecsökkent a villamosenergia-termelés is.

A szakszervezetek szombatra és március 15-re, a törvénytervezet végleges szövege elfogadásának napjára hirdettek újabb utcai tüntetéseket. Azt is kérték Emmanuel Macron köztársasági elnöktől, hogy "sürgősen" fogadja a képviselőiket, mert szerintük a helyzet robbanásig feszült. Olivier Véran kormányszóvivő egy szerda reggeli interjúban jelezte, hogy "a kormány kapuja tárva-nyitva áll a szakszervezetek előtt".

A kormány tervei szerint a parlament két háza március 16-án szavazhat a vegyes bizottságban előző nap véglegesített szövegű javaslatról.

A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.