Az ügy előzményeként vasárnap kiderült, hogy a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya még márciusban őrizetbe vett két embert az államtitkok védelméről intézkedő törvény megsértésének gyanújával.

A londoni rendőrség vasárnapi közleményében hivatalosan megerősítette a két fiatal férfi őrizetbe vételét, és közölte azt is, hogy a nyomozók a vizsgálat részeként több helyszínen házkutatásokat tartottak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnokságának feladatkörébe tartozik a kémkedési esetek kivizsgálása is, és kormányforrásokból származó hivatalos vasárnapi értesülések szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy az őrizete vett - eddig meg nem nevezett - két ember közül legalább az egyik Kína javára végzett kémtevékenységet.

Az illető a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozó kormányzati illetékesek szerint kapcsolatban állt a kormányzó Konzervatív Párt több olyan magas beosztású képviselőjével, akik munkájuk révén titkosított vagy "rendkívül kényes" információk birtokában vannak.

Közéjük tartozik Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára és Alicia Kearns, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke.

A Downing Street szóvivője vasárnapi tájékoztatásában közölte: a G20-csoport Új-Delhiben tartott csúcstalálkozóján Rishi Sunak miniszterelnök tárgyalt Li Csiang kínai kormányfővel és "hangot adott mélységes aggodalmának amiatt, hogy Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe".

Sunak közölte Li Csianggal, hogy London ezt elfogadhatatlannak tartja.

Rishi Sunak a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva felidézte, hogy Nagy-Britanniában már törvény teszi lehetővé a brit kormány által "nem megfelelőnek ítélt" beruházások megakadályozását a brit gazdaság "érzékeny" ágazataiban, és készül az a jogszabály is, amely előírja "bizonyos tevékenységi köröket végző külföldiek" regisztrálását.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés "kiterjedt és agresszív érdeklődést" tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és - tekintettel a rendelkezésére álló hatalmas erőforrásokra - válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.

A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Kína olyan gazdasági és technológiai szuperhatalommá akar válni, amelytől más országok is függnek, és Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.