A 64 éves Dmitrijev ellen a verdiktet ügyvédje és ellenzéki aktivisták szerint koholt vád alapján hozták meg. Hosszúra nyúlt előzetes letartóztatása miatt az elítélt várhatóan már novemberben szabadul.

Az ítélet kihirdetése előtt az ellenzéki és a külföldi sajtót élénken foglalkoztatta a történész ügye, mert az ügyész 15 év börtön kiszabását kérte rá, gyermekpornográfia, nemi erőszak és lőfegyvertar törvénytelen birtoklása címén. Dmitrijev csak az utolsó vádpontot ismerte el.

Jurij Dmitrijevet, aki a sztálini elnyomás áldozatai karéliai tömegsírjainak 1997-ben történt fellelésével és a terror dokumentálásával szerzett hírnevet magának, 2016-ban vették őrizetbe, szeméremsértés, gyermekpornográfia és illegális fegyvertartás vádjával.

A történész komputerén nevelt lányáról 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben, 4 és 7 éves kora között készült felvételeket találtak. A fotók elkészítését Dmitrijev azzal indokolta, hogy ezekkel dokumentálta a betegeskedő gyermek állapotát és fejlődését, elébe vágva a gyámhatóság esetleges arra vonatkozó vádjainak, hogy helytelenül neveli őt.
2018 áprilisában a történészt az engedély nélküli fegyvertartás kivételével minden vádpont alól felmentették. Két hónap múlva azonban perújrafelvételt rendeltek el, és a történészt őrizetbe vették, mostohalánya megerőszakolásának gyanújával.

Dmitrijevért orosz és külföldi jogvédők, politikusok és írók - köztük a Nobel-díjas Herta Müller és Szvetalana Alekszijevics - vállaltak kezességet. Többen közülük politikai indíttatásúnak nevezték az ellene indított pert, amelynek célja szerintük az volt, hogy elhomályosítsa sztálini bűnök és az önkény áldozatainak emlékét a jelenlegi oroszországi politikai kurzusban, amelyben a fő hangsúlyt a hivatalos narratívában az ország újbóli felemelkedése kapta.

A Kreml többször tagadta, hogy köze lenne az eljáráshoz, az ügyészség pedig azt állította, hogy bizonyítékok alapján dolgozott.