Azerbajdzsán védelmi minisztériuma az Interfaxszal közölte, hogy a központot ünnepélyes szertartással zárták be. Az eseményen mások mellett jelen volt Kerim Veliyev, az azeri fegyveres erők vezérkari főnöke, Levent Ergun, a török nemzetvédelmi minisztérium szárazföldi erőinek vezérkari főnöke és Szergej Isztrakov vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.

A közös megfigyelőközpontot 2021. január 30-án nyitották meg egy Törökország és Oroszország közötti memorandum alapján. Múlt hét szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megerősítette, hogy megkezdődött az orosz békefenntartó erők kivonása Hegyi-Karabahból.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást.

A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban egy villámháborúval eldöntötte a kérdést, Nikol Pasinján örmény elnök pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében.