Hegyi-Karabah - Moszkva a harcok haladéktalan beszüntetését sürgeti

Külföld, 2020.09.28

Haladéktalanul be kell szüntetni Örményország és Azerbajdzsán harctevékenységét Hegyi-Karabahban - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

"Úgy gondoljuk, hogy a harctevékenységet haladéktalanul be kell szüntetni, és a konfliktust politikai-diplomáciai mederbe kell terelni. Jelen pillanatban minden felet, elsősorban a konfliktusban részt vevő feleket maximális visszafogottságra és a katonai rendezésről való lemondásra hívjuk fel, valamint arra, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely az amúgy is lényegében a katonai összeütközés stádiumában lévő helyzet további súlyosbodását provokálhatja ki" - mondta.

Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök, aki vasárnap fogadta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hívását, szükség esetén tárgyal majd az azeri féllel is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter alig néhány órával a harcok vasárnapi kitörését követőn mind az örmény, mind az azeri hivatali partnerével kapcsolatba lépett.

Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy most elsősorban a harcok befejezésével kell foglalkozni, nem pedig azzal, hogy ki kezdeményezte a konfliktus kiújulását. Nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy nem tekinti-e a Kreml a hegyi-karabahi helyzet kiéleződését olyan külső provokációnak, amelynek a célja, hogy a fehérorosz válság és Alekszej Navalnij megmérgezésének ügye mellett növelje az Oroszországra nehezedő nyomást.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke Facebook-bejegyzésében szintén azt hangsúlyozta, hogy a konfliktust kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel kell megoldani. Nyugalomra intette a szemben álló feleket.

Sztanyiszlav Zasz, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkára komoly aggodalmának adott hangot a Hegyi-Karabahban folyó harcok miatt. Egyúttal felszólította Jerevánt és Bakut, hogy tartózkodjanak a "provokatív" lépésektől, és térjenek vissza a tárgyalásos folyamathoz.

Az ODKB-nek Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja.

Hasonló intelmet intézett a konfliktusban szemben álló felekhez Vlagyimir Norov, a Sanghaji Együttműködési Szervezet főtitkára is. Ennek a formációnak sem Örményország, sem Azerbajdzsán nem a tagállama.

Az RBK gazdasági napilap beszámolója szerint a moszkvai azeri nagykövetség közleményt adott ki, amelyben a történtekért Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt tette felelőssé, aki korábban többször is nyilvánosan kijelentette, hogy Hegyi-Karabah Örményország része. A diplomáciai képviselet nehezményezte, hogy a terület parlamentjét a 90-es évekig azeri lakosságú Susába helyezték át.

Vardan Toganján moszkvai örmény nagykövet az RBK-nak azt mondta, hogy Hegyi-Karabah függetlenségének Jereván általi elismerése annál közelebb kerül, minél közelebb kerülnek az azeri és a török katonai erők a vitatott hovatartozású terület határához. Rámutatott arra, hogy Örményország szavatolja Hegyi-Karabah biztonságát, és kész ennek érdekében katonai lépéseket tenni.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A békés rendezésről 1992 óta folynak tárgyalások az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország társelnöklete mellett.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!