A legfontosabb eredmények a konfliktussal kapcsolatban a vérontás megállítását nevezte, és úgy vélekedett, hogy a november 9-én elért háromoldalú megállapodás, amely nemcsak a harci cselekményeknek vetett véget, hanem feloldotta a közlekedési útvonalak és a gazdasági kapcsolatok blokádját is, lehetőséget nyújt a helyzet jövőbeni normalizáláshoz. Mint mondta, ez teremti majd meg a feltételeit a terület státusa meghatározásának.

Azt mondta, neki sikerült meggyőznie Bakut és Ankarát arról, hogy török katonák jelenlétével ne provokálják Jerevánt a megállapodást megsemmisítő lépésekre. Közölte, hogy ezt megfogalmazva konkrétan "az elmúlt évek nehéz örökségére" gondolt, "amely az első világháború tragikus véres eseményeivel, a népirtással kapcsolatos". Meglátása szerint "ez olyan tényező, amelyet lehet elismerni vagy nem elismerni", de Recep Tayyip Erdogan török elnök megértette a helyzetet.

Kijelentette, hogy Azerbajdzsán maga fogja majd eldönteni, a területén hol helyezkedjen el a tűzszünetet drónok segítségével megfigyelő orosz-török központ. Mint mondta, Hegyi-Karabah területén nem lesz szükség a monitoring olyan formáira, mint Szíriában, vagyis a közös járőrözésre és konvojokra.

Putyin "a Szovjetunió széthullása geopolitikai következményének" nevezte azt a tényt, hogy Törökország Azerbajdzsán oldalára állt a konfliktusban. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán független és szuverén állam, amely saját meglátása szerint válogathatja meg szövetségeseit.

"Lehet sokféleképpen értékelni Törökország lépéseit, de nehéz Törökországot a nemzetközi jog megsértésével megvádolni" - nyilatkozott az elnök.

"Az ízlésbeli megítélés bármilyen lehet, de ettől függetlenül a dolog úgy áll, ahogy mondtam" - tette hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy Hegyi-Karabah függetlenségét még maga Örményország sem ismerte el, ami a nemzetközi jog szempontjából azt jelentette, hogy Azerbajdzsán olyan területeket szerzett vissza, amelyeket "az egész világközösség azerbajdzsáni területnek tekintett", amihez "bármilyen szövetségest választhatott". Emlékeztetett arra, hogy Törökország a kezdetektől fogva az EBESZ 11 tagú minszki csoportjának tagja volt, és ebben a minőségében a karabahi nemzetközi rendezés keretei között mozgott.

Putyin a szovjet vezetést tette felelőssé azért, hogy a 80-as években nem reagált megfelelő módon a két nemzet közötti ellentétekre. Ennek következtében az örmények fegyvert ragadtak, és megkezdődött az elhúzódó konfliktus, amelynek során nemcsak Hegyi-Karabahot, hanem hét környező azeri régiót is az ellenőrzésük alá vontak.

Úgy vélekedett, hogy Örményország részéről "öngyilkosság" és "óriási hiba" lenne a rendezési megállapodás felmondása. Mint mondta, nem értette, hogy Nikol Pasinján örmény kormányfő miért ellenkezett októberben,az örmény érdekek fenyegetettségére hivatkozva az azeri menekültek Susába való visszatérése ellen. Ilham Aliyev azeri elnök a korábban azeri többségű helyi-karabahi város visszaszolgáltatását szabta a harci cselekmények leállításának feltételéül, amikor Putyin október 19-én és 20-án telefonon beszélt vele.

Az orosz elnök rámutatott, hogy a háború akkori állása szerint az örmény fél még megtarthatta volna az ellenőrzést Hegyi-Karabah azon része fölött, és jelen lettek volna ott az orosz békefenntartók is.

Elismeréssel szólt az Egyesült Államoknak és Franciaországnak a rendezésben játszott szerepéről. Mint mondta, a tűzszüneti megállapodás egészében véve tükrözi e két állam álláspontját. Ugyanakkor kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EBESZ mindhárom társelnökének a véleményét részletekbe menően figyelembe lehetett volna venni a mostani megegyezésben.

Putyin szerint Nikol Pasinján hatalomra jutásának körülményei nem voltak hatással az orosz-örmény viszonyra. Hozzátette ugyanakkor, hogy "az utcáról" végrehajtott hatalomváltás semmi jóra nem vezetett Örményországban. Alaptalannak nevezte a Pasinjánt hazaárulónak beállító vádakat, mert az örmény kormányfő szerinte Susa elvesztését követően a megállapodással valós helyzetértékelés alapján bátor döntést hozott.