Baku kilenc hónap alatt 123 millió amerikai dollár értékben vásárolt Ankarától védelmi ipari termékeket, míg ez a szám a tavalyi év azonos időszakában csak 20,7 millió dollár volt.

Az utóbbi hónapok tekintetében a növekedés még ennél is sokkal nagyobb, csaknem 277-szeres. Az egyes ágazatok exportteljesítményét országos bontásban bemutató jelentésből az látszik, hogy Törökország idén júliusban 278,88 ezer amerikai dollárért, augusztusban 36,07 millióért, szeptember pedig már 77,16 millióért értékesített hadászati eszközöket. Ez az adat júniusban 383 ezer, májusban 325 ezer dollár volt.

Az azeri és az örmény erők között szeptember 27-én kiújultak a fegyveres harcok a régóta vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban és környékén.

Ankara Baku oldalán áll, miután szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.

Recep Tayyip Erdogan török elnök több alkalommal leszögezte, országa "minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett". Jelezte azt is, hogy "ez a küzdelem addig tart, amíg Hegyi-Karabah fel nem szabadul az örmény megszállás alól".

Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy szíriai zsoldosokat küldött Azerbajdzsánba, közvetlen katonai támogatást nyújtva szövetségesének. Ankara ezt tagadja.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.