Andrej Plenkovic az ülés nyitóbeszédében azt ígérte: a versenyképesség és az életszínvonal növelésére helyezik a hangsúlyt, csökkentik az adókat, növelik a fizetéseket és a nyugdíjakat, új munkahelyeket teremtenek, megfelezik az állami tisztségviselők számát és beindítják a gazdasági növekedést. Ami a külpolitikát illeti, stratégiai célként jelölte meg a schengeni övezethez való csatlakozást, az euró bevezetését, valamint Horvátország nemzeti szuverenitásának és befolyásának növelését Európában és a világban. Kiemelte: Horvátország fordulóponthoz érkezett, és nagy kihívások előtt áll, ez pedig mindenkitől felelősséget, szakértelmet és áldozatos munkát kíván.

Mint mondta, a kormány tisztában van azzal, hogy a koronavírus-világjárvány egészségügyi és gazdasági-társadalmi következményeit helyre kell állítani, de emellett Horvátország teljes gazdaságát is újra kell alakítani. "Az akadályok sikeres leküzdése érdekében olyan nemzeti egységre van szükség, mint még soha az elmúlt húsz évben, tiszteletben tartva minden politikai különbséget" - hangsúlyozta.

Rajko Ostojic, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselője szerint a kijelölt miniszterelnök egy rossz szemináriumi munkát hozott a parlament elé. "Elismerem, hogy 22 milliárd euró Brüsszeltől győzelem, de figyelmeztetnem kell, hogy ezt a horvát társadalom sikerére kell fordítani, majd kiemelte a digitalizáció és az egészségügyi várólisták problémáját.

Branko Bacic, a HDZ képviselője és frakcióvezetője a kormány programját védve elmondta: a kabinet prioritása, hogy a 22 milliárd eurót az uniós költségvetésből teljes mértékben realizálja, és így biztosítsák az ország gazdasági fellendülését. "Az állampolgárok felismerték a választásokon, kik azok, akik csak zümmögnek, de kevés mézet termelnek" - hangsúlyozta.

A kisebbségi képviselők frakciójának képviselője, Vladimir Bilek szerint a kormány programja jó, reális és kivitelezhető.

Zvonimir Troskot, a jobboldali Híd Függetlenek Listájának (Most) képviselője a "holland beteghez" hasonlította az országot, amely szerinte túl nagy hangsúlyt fektetett a turizmusból származó bevételekre, és elhanyagolta az IT-szektort és a mezőgazdaságot. Milan Vrkljan, a Haza Mozgalom képviselője úgy vélte, ha nem a HDZ írta volna a programot, az mondaná: bravó, kitűnő! De mivel ez a HDZ második mandátuma, feltehető a kérdés, miért nem csinálták meg mindezt az első ciklusban. Úgy vélte: a programban kevés hangsúlyt fektettek a vállalkozásokra, a demográfiára és az egészségügy problémáira. Anka Mrak Taritas, a Restart koalíció képviselője szerint nem lesznek nagy változások. "Ez mind csak kozmetika, tartalom nélkül" - fogalmazott. A kormány programját kívánságlistának nevezte.

A július 5-i előrehozott választásokon a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az ellenzéki SDP irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom végzett 16 mandátummal. Átlépte az ötszázalékos parlamenti küszöböt és 8 mandátumhoz jutott a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), s meglepetésre bekerült 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség. Három parlamenti helyre számíthat a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy helyre pedig a HNS és Radimir Cacic Reformisták nevű pártja. A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.

A kormányt támogatja a HNS a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő.