A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna beszámolója szerint a hongkongi kormányzat a lépést azzal indokolta, hogy Berlin és Párizs átpolitizálta, s ezzel veszélybe sodorta a Hongkonggal folytatott igazságügyi együttműködést.

Németország augusztus 1-én jelentette be, hogy felfüggeszti a kiadatási egyezményét Hongkonggal, miután a város kormányzata úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja az eredetileg szeptember elején esedékes törvényhozási választásokat. Berlin szerint a hongkongi kormányzat a lépéssel tovább csorbította a város lakosságának jogait.

A párizsi külügyminisztérium a múlt hét elején közölte, hogy nem folytatják a Hongkonggal három éve aláírt kiadatási egyezményt ratifikációs eljárását. Az indoklás az volt: a Peking által Hongkongra vonatkozóan bevezetett nemzetbiztonsági törvény fényében nem lehetnek biztosak benne, hogy a hongkongi igazságügyi rendszer független marad a kínai kormányzattól.

Júliusban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland is a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva függesztette fel a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményét.

A Kína által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépő nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.