"Kína sosem vágyakozik a másokéra, de sosem adjuk fel törvényes jogainkat. Más nemzetek nem várhatják tőlünk, hogy alkudozásokba bocsátkozzunk alapvető érdekeinkről, vagy arról, hogy következmények nélkül hagyjuk szuverenitásunk, biztonságunk és fejlődésünk aláásását" - hangoztatta a pártfőtitkár.

Megfigyelők szerint Hszi megállapításaival a dél-kínai-tengeri területi viták nyomán kialakult feszültségre és arra a konfliktushelyzetre utalt, amelyben a Fülöp-szigetek a Nemzetközi Választottbírósághoz fordult jogorvoslatért. Peking ezzel kapcsolatban világossá tette, a fokozódó nemzetközi nyomás ellenére sem ismeri el a hágai intézmény illetékességét a kérdésben.

Kína több alkalommal felrótta az Egyesült Államoknak, hogy feszültséget kelt szomszédjai és közte, továbbá kifogásolta az amerikai fegyveres erők rendszeres hadgyakorlatait, járőrözéseit és korszerű haditechnikájuk felvonultatását.

Hszi Csin-ping, aki a Központi Katonai Bizottság elnöke is egyben, beszédében azt hangoztatta, Kína nem készül a hadseregével gyakori fenyegető akciókra, vagy katonai erejének fitogtatására más államok közvetlen közelében. "Az effajta erődemonstrációk nem a valóságos erő kifejezői és nem képesek mások elrettentésére" - jegyzete meg.

Kína meggyőződése, hogy a konfrontációt az együttműködésnek, a monopóliumokat pedig a kölcsönös előnyök koncepciójának kell felváltania - fejezte ki Hszi. Hozzátette: "a nemzetközi közösség tagjainak kell eldönteniük, hogy milyen nemzetközi rend és irányítási rendszer felel meg a legjobban a világnak".

Elemzők felhívták a figyelmet arra, Hszi beszédében kifejezetten bőségesen foglalkozott külpolitikával, illetve nemzetközi kérdésekkel. Azt feltételezik, hogy az üzenetek egyrészt egyfajta figyelmeztetésül szolgáltak a Pekinggel szemben határozottan fellépő amerikai elnökjelölteknek, másrészt azt igyekeztek szomszédjai - köztük Tajvan - és Washington tudomására hozni, hogy ha Kínát sarokba akarják szorítani, nem fog meghátrálni.