I. Mihály királynak az 1944-es román átállásban játszott történelmi szerepét méltatta a román államfő
Külföld, 2024.08.23
Románia utolsó uralkodójának, I. Mihály királynak az 1944-es román átállásban játszott történelmi szerepét méltatta pénteken a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján a román államfő.
Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetben idén is megemlékezett arról, hogy augusztus 23-át, az - Európa keleti részének felosztását titkos záradékban szentesítő - 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját 2008-ban a fasizmus és kommunizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánította az Európai Parlament.
Rámutatott: Európa ezen a napon fejet hajt azok emléke előtt, akik nem adták fel a küzdelmet a kontinensen létrejött, holokauszthoz, népirtáshoz, deportálásokhoz, családok szétválasztásához, éhezéshez és számos visszaéléshez vezető totalitárius rezsimekkel szemben, és életüket áldozták a demokráciáért és a szabadságért.
Iohannis egy másik, Romániában sokkal jobban ismert évfordulóra is kitért üzenetében. A kommunizmus idején ugyanis augusztus 23-a volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az "1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés" napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án (amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett) Románia a tengelyhatalmak oldaláról az Egyesült Nemzetek oldalára állt át, az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
A román államfő szerint az uralkodó bátor, történelemformáló cselekedete jelzi: akár egyetlen ember fellépése is sorsfordító lehet "a totalitárius rendszerek által hirdetett gyűlölettel szemben". Iohannis úgy értékelte: I. Mihály megmentette Romániát a küszöbönálló katasztrófától, amikor - népe és hazája iránti kötelességét megértve -1944. augusztus 23-án letartóztatta a németbarát Antonescu marsallt, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent addigi szövetségesének, a hitleri Németországnak.
Iohannis szerint Európa ma egy biztonságosabb hely, Románia pedig a regionális stabilitás és biztonság biztosításának pillérévé vált, de a populizmus és gyűlöletkeltés napjainkban is jelen van. Ezért nem szabad tétlenül nézni a megkülönböztetés és az intolerancia terjedését, a román társadalomnak és Európának meg kell akadályoznia a demokráciát fenyegető szélsőséges erők felemelkedését - hangoztatta a román elnök.
Rámutatott: Európa ezen a napon fejet hajt azok emléke előtt, akik nem adták fel a küzdelmet a kontinensen létrejött, holokauszthoz, népirtáshoz, deportálásokhoz, családok szétválasztásához, éhezéshez és számos visszaéléshez vezető totalitárius rezsimekkel szemben, és életüket áldozták a demokráciáért és a szabadságért.
Iohannis egy másik, Romániában sokkal jobban ismert évfordulóra is kitért üzenetében. A kommunizmus idején ugyanis augusztus 23-a volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az "1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés" napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án (amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett) Románia a tengelyhatalmak oldaláról az Egyesült Nemzetek oldalára állt át, az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
A román államfő szerint az uralkodó bátor, történelemformáló cselekedete jelzi: akár egyetlen ember fellépése is sorsfordító lehet "a totalitárius rendszerek által hirdetett gyűlölettel szemben". Iohannis úgy értékelte: I. Mihály megmentette Romániát a küszöbönálló katasztrófától, amikor - népe és hazája iránti kötelességét megértve -1944. augusztus 23-án letartóztatta a németbarát Antonescu marsallt, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent addigi szövetségesének, a hitleri Németországnak.
Iohannis szerint Európa ma egy biztonságosabb hely, Románia pedig a regionális stabilitás és biztonság biztosításának pillérévé vált, de a populizmus és gyűlöletkeltés napjainkban is jelen van. Ezért nem szabad tétlenül nézni a megkülönböztetés és az intolerancia terjedését, a román társadalomnak és Európának meg kell akadályoznia a demokráciát fenyegető szélsőséges erők felemelkedését - hangoztatta a román elnök.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!