A felsőház 348 tagja közül 210-en szavaztak igennel, 115-en pedig nemmel.

Ez a 29. bevándorlásitörvény-tervezet Franciaországban az elmúlt négy évtizedben.

Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmaz: hatékonyabb fellépést a kitoloncolások végrehajtására a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, illetve hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adna számukra.

A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást.

Kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkások legalizálását célzó intézkedés, és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.

"A szenátus koherensebbé tette a tervezet azzal, hogy megszigorította, és elutasította a kormánynak a mindkét irányba gesztusokra törekvő változatát" - mondta Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak szenátusi frakciójának elnöke.

Marie-Pierre de La Gontrie szocialista szenátor viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "az integrációs szempont teljesen eltűnt a szövegből".

A tervezetet kidolgozó Gérald Darmanin belügyminiszter jelezte: nem tartja problémának, hogy szigorúbb lett az elfogadott változat az eredetinél.

"Ez egy közösen kidolgozott szöveg, amelyet a szenátus gazdagított" - hangsúlyozta a tárcavezető a CNews hírtelevízióban, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője "méltatlannak" ítélte a szöveget.

A belügyminiszter elmondta, hogy a Nemzetgyűlésben, ahol a kormánypártnak szintén nincs abszolút többsége, a kormányt "a vita és a kompromisszumkészség szándéka" fogja vezérelni decemberben.

Emmanuel Macron államfő pártjának baloldali szárnya azonban már jelezte, hogy a Nemzetgyűlésben vissza akarja állítani az eredeti szöveget, míg a Köztársaságiak tovább szigorítanának rajta.

Ha a kormányzatnak nem sikerül többséget találnia a szöveg elfogadáshoz a Nemzetgyűlésben, a vitatott nyugdíjreformhoz hasonlóan ismét az alkotmány 49.3-as cikkéhez folyamodhat, amely lehetővé teszi, hogy egy törvényt a parlament alsóházának szavazása nélkül fogadjanak el.

Hivatalos adatok szerint Franciaországban 5,1 millió külföldi él jogszerűen, ez a lakosság 7,6 százaléka. A menekültek száma félmillió, és becslések szerint 700 ezer illegális bevándorló tartózkodhat az ország területén.

A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló, azaz nem francia állampolgárként külföldön született ember élt Franciaországban, amely a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millióan, 36 százalékuk az országba érkezése óta kérte és megkapta a francia állampolgárságot.