A szlovén kormány még januárban döntött arról, hogy a megnövekedett migrációs nyomás miatt Horvátországgal közös határán, az Obrezje-Bregana határátkelőhely közelében regisztrációs központot létesít, hogy tehermentesítse a helyi rendőrkapitányságokat az adminisztrációs feladatok alól. Februárban pedig arról fogadott el határozatot, hogy az említett regisztrációs központ közelében, valamint a mintegy 130 kilométerrel északabbra fekvő Sredisce ob Dravi városban is menekültközpontot létesít legfeljebb három év időtartamra.

Andrej Kosi, az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) parlamenti képviselője hétfőn rámutatott: a helyiek ellenzik a kormány tervét, és aggasztja őket saját biztonságuk, a migránsok pedig visszaélnek a menekültügyi rendszer intézményével.

Golob úgy vélte: az illegális migráció nemcsak Szlovénia, hanem egész Európa problémája.

Szlovénia az úgynevezett dél-balkáni útvonalon fekszik, amelyen tavaly összesen 300 ezer illegális migráns érkezett, és amelyből 50-60 ezer a horvát-szlovén határon lépett be az országba - mondta Golob.

Hozzátette: többségében afgán és szíriai állampolgárokról van szó, és egyelőre semmi jele annak, hogy a probléma a jövőben magától megoldódik.

Emlékeztetett, hogy Szlovénia tavaly ideiglenesen bevezette az ellenőrzéseket Horvátországgal és Magyarországgal közös schengeni határán, Brezice településen pedig jelentősen megnövelte a rendőri jelenlétet, mert a migránsok több mint 80 százaléka ott lépi át illegálisan a határt.

Elmondta: a döntés hátterében az állt, hogy a menekültközpontok közvetlenül a határ mentén és állami tulajdonú létesítményekben legyenek. Mindkét helyszínt a rendőrség javasolta, a kormány pedig elfogadta - húzta alá.

"A két helyszín kialakításának célja, hogy szükség esetén készenlétben álljunk. Ha nem lesz rájuk szükség, mindannyian boldogok leszünk, de nekünk nem az a feladatunk, hogy boldogok legyünk, hanem az, hogy felkészüljünk minden eshetőségre" - fogalmazott a kormányfő.