A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a Die Linke (Baloldal) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint a január-júniusi időszakban 7360 embert szállítottak vissza hazájába vagy abba az országba, amely a menedékjogi eljárás lefolytatásában illetékes.

További 4374 ember önként távozott, miután elutasították menedékjogi kérelmüket.

A kitoloncolások száma az egy évvel korábbihoz képest emelkedő, a két évvel korábbihoz képest csökkenő tendenciára utal. Tavaly egész évben 10 800 kitoloncolást hajtottak végre, 2019-ben pedig 22 097-et.

A Baloldal kérdésére közölt adatok szerint hat hónap alatt 47 700 menedékkérőt fogadtak be Németországban.

Ez éves szintre számolva nagyjából 95 ezer főt jelentene, és jóval elmaradna a koalíciós szerződésben a befogadás felső határaként megjelölt 180 ezer és 220 ezer közötti sávtól - kommentálta a menekültügyi kimutatást Ulla Jelpke, a frakció vezető belügyi szakpolitikusa.

A Berliner Morgenpost című lapnak nyilatkozva aláhúzta: a menekültek világszerte emelkedő számát tekintve a kormányzati statisztika "szégyenletes" képet mutat, azt jelzi, hogy Németország mint gazdag ország nem felel meg a menekültek védelme iránti felelősségének.

A belügyminiszter, Horst Seehofer által "önkényesen kijelölt felső határt" még akkor sem érné el az ország, ha befogadna ötvenezer különösen veszélyeztetett embert Afganisztánból - mondta a parlamenti képviselő, hozzátéve: az "akut szükséghelyzet" miatt Németországnak be kell fogadnia védelemre szoruló embereket.