Mint mondta, a befogadóközpontokban jelenleg 4835 migráns tartózkodik, míg a központokon kívül további ezer bevándorló lehet. Hozzátette: nem tudja megmondani, hogy a szerb-magyar határ közelében hány migráns tartózkodhat, mert az "kilépési pont", ott mindig tömegesebben vannak jelen az emberek.

Nem ért egyet ezekkel az adatokkal Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó szerbiai központ igazgatója, aki szerint jelentősen többen vannak a migránsok, mint amennyien a hivatalos beszámolókban szerepelnek. Véleménye szerint csak a szerb-magyar határ közelében több mint 2500-an tartózkodnak.

Múlt csütörtökön ismét fegyverekkel támadtak egymásnak migránsok a szerb-magyar határ közelében, a Röszkével szomszédos Horgoson. Térfigyelőkamerás felvételek tanúsága szerint az illegális bevándorlók egy csoportja fegyverekkel felszerelkezve sétált az utcán, a lövések után pedig futásnak eredtek. Másnap a rendőrség mintegy ezer migránst szállított el a határ közeléből, helyszíni beszámolók szerint viszont már kezdtek "visszaszivárogni" a településre. A rendőri jelenlét miatt viszont a központba nem tudnak bejutni. Akik mégis bejutnak, azokat az igazoltató járőrök átvizsgálják. Eddig nem találtak náluk fegyvert.

Rados Djurovic szerint a Horgoson történek mögött szervezett bűnözői csoportok, embercsempészbandák állnak, és a tűzharc biztosan nem egyszerű migránscsoportok között tört ki, hanem embercsempészek között. Az ilyen leszámolások hátterében a területért folytatott harc áll, az embercsempészetben ugyanis nagyon sok pénz van - tette hozzá.

Júliusban két nagy, migránsok elleni akció is volt Vajdaságban. A hónap elején a kelebiai erdőben csapott össze két migránscsoport, és az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak. Akkor 85 illegális bevándorlót fogtak el, nem sokkal később Horgoson 120 migránsra csaptak le a rendőrök. Mivel azonban a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok gyakran ismét útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. Akkor főként Szíriából érkeztek. A szerbiai menekültügyi főbiztos tájékoztatása szerint most a legtöbben (körülbelül 40 százalék) Afganisztánból jönnek Szerbiába, de továbbra is sok a szír, a marokkói és a pakisztáni illegális bevándorló.