Gül kifejtette: a jogi akadály feloldása után a vonatkozó törvény rendelkezik az elítéltek és ügyvédjeik találkozásának lehetőségeiről. A törvény csak bizonyos biztonsági kockázatok esetén teszi lehetővé ennek a jognak a korlátozását - tette hozzá.

Gül arról is beszámolt, hogy a CPT-küldöttség törökországi látogatása során felkeresett több, a bizottság által kiválasztott börtönt. Köztük Isztambulban, az Isztambul külterületén található, a köztudatban hírhedtként számon tartott Silivriben, továbbá a délkelet-törökországi Diyarbakirban, Sanliurfában, illetve a Márvány-tengeren fekvő Imrali börtönszigeten, ahol Öcalan tölti a büntetését.

A PKK egykori vezetőjének teljesen elszigetelt fogvatartási körülményei miatt az utóbbi hónapokban hívei egyre szélesebb körben kezdtek éhségsztrájkba. Abdullah Öcalan Mehmet nevű testvérét idén január 12-én, 2016. szeptember 11. óta először fogadhatta, ügyvédeivel május 2-án pedig csaknem nyolc év után, 2011. július 27. óta találkozhatott először Imralin.

Abdullah Öcalant húsz évvel ezelőtt, 1999-ben egy több országon átívelő hajsza végén fogták el Kenya fővárosában, Nairobiban. Az idén 71 éves Öcalan a marxista-leninista indíttatású PKK-t 1978-ban alapította a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen.

Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök - akkor még kormányfőként - 2012 őszén közvetlen tárgyalásokat kezdett Öcalannal. 2013 márciusában a mozgalom még egyoldalú tűzszünetet is hirdetett. Mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően, nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba, Délkelet-Törökországban kiújultak a harcok a török biztonsági erők és a PKK között. 2016 során a parlamenti képviselők mentelmi jogát eltörölték, a HDP politikusai, aktivistái és támogatói ellen pedig fokozott hatósági fellépés kezdődött. Nyárra a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza, az ősz folyamán pedig terrorizmus gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték a HDP akkori vezetőit. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.

A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.