TV műsor

INF-szerződés - Moszkva: nem reális egy sokoldalú szerződés megkötése a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről

Külföld, 2019.08.06

Nem reális az az amerikai elképzelés, hogy sokoldalú megállapodás szülessen a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára újságíróknak kedden Moszkvában.

Patrusev rámutatott, hogy Kína kizárta egy ilyen megállapodásban való részvételét. Egyúttal kifogásolta, hogy az Egyesült Államok miért nem indítványozta Nagy-Britannia és Franciaország bevonását a tárgyalásokba.

Az orosz tisztségviselő azzal vádolta Washingtont, hogy a fegyverkorlátozásról megkötött egyezmények felmondásával dominanciára törekszik a világ bármely pontján. Mint mondta, erre más országok reagálni fognak, ami egyre gyorsuló fegyverkezési versenyhez vezet majd. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok az INF-szerződés előtt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodást mondta fel, és közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött, 2021-ben lejáró Start-3 szerződést sem.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai atombombát azért vetették be 74 évvel ezelőtt Hirosimában, mert az Egyesült Államok domináns helyzetben volt, és tudta, hogy egyetlen ország sem képes válaszolni.

"És azt természetesen nem szabad ma megengedni, hogy domináljanak, és hogy úgy gondolják, senki sem tud nekik válaszolni" - jelentette ki Patrusev.

A tisztségviselő szerint az új orosz fegyverek "lehetővé teszik a párbeszéd folytatását az Egyesült Államokkal és egyúttal az orosz érdekek megalapozását".

Patrusev szerint az Egyesült Államok sohasem bizonyította be azt az állítását, miszerint Oroszország megsértette az INF-szerződés rendelkezéseit. Elmondta, hogy Moszkva szerint Washington az amerikai rakétavédelmi rendszer - az orosz fél által többfunkciósnak mondott - indítóállásainak európai telepítésével, a rendszer teszteléséhez használt célpont-rakétákkal és a pilóta nélküli repülőszerkezetekkel szegte meg a paktumot.

Sérelmezte, hogy az Egyesült Államok elutasította az orosz 9M729 manőverező repülőgép tanulmányozását, amellyel Washington szerint Oroszország megszegte a szerződést.

Megismételte, hogy ha az amerikai fél közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat kezd el telepíteni, és ez fenyegetni fogja Oroszország nemzeti érdekeit, akkor Moszkva erre kellő módon reagál majd "attól függően, hogy ezt hol és milyen mennyiségben teszik". Kifejezte reményét, hogy a hadászati stabilitásról folytatott kétoldalú tárgyalásokon pozitív lépések történnek majd, aminek érdekében fontosnak nevezte, hogy ezt a kérdést Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök minden tárgyalásán napirenden tartsák.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!