Az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden elnök vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít.

Izrael tisztában van a Biden-kormány szándékával, hogy ismét érvényesítsék a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodást, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindig is ellenzett.

Washington azzal érvel, hogy az előző, Trump-adminisztráció kilépése az egyezményből visszaütött, mert arra késztette Teheránt, hogy hagyjon fel nukleáris tevékenységének korlátozásával.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban, a hivatalba lépése előtti napon azt mondta, hogy a "kitörési idő" - azon időszak, amelynek során Irán a bombakészítéshez megfelelő tisztaságúra dúsíthatja a rendelkezésére álló uránt - az egyezményben meghatározott egy évről mintegy három-négy hónapra csökkent. Blinken a nyilvánosan elérhető jelentésekre alapozta ezt a véleményét.

Steinic szerint a Trump-kormány súlyos károkat okozott Irán nukleáris projektjének és arzenálja kiépítésének. "A dúsításban fél évre van szükségük az áttöréshez, ha mindent elkövetnek érte" - nyilatkozta a Kan közszolgálati rádiónak, közel kétszer annyi időre becsülve ezt a időtartamot, mint Blinken. "Ahhoz, hogy több nukleáris fegyverük legyen, egy vagy két évre van szükségük" - tette hozzá.

Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését. A megállapodást 2019-ben kezdte áthágni, miután az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett az alkutól és ismételten szankciókat vezetett be az iszlám köztársaság ellen.