Ismert moszkvai ellenzékiek képviselőjelölti bejegyzését utasította el az orosz Központi Választási Bizottság

Külföld, 2019.08.07

Elutasította a parlamenten kívüli orosz ellenzék ismert moszkvai személyiségeinek képviselőjelölti bejegyzését szerdán a szeptemberi fővárosi képviselő-testületi választásra a Központi Választási Bizottság.

A korábbi elutasításokat felülvizsgáló testület szerint Dmitrij Gudkovnak, a Változások Pártja vezetőjének 298, Ljubov Szobolnak, az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa jogászának pedig 231 támogatói aláírás hiányzott a bejegyzéshez. A bizottság helybenhagyta a moszkvai szaktestületek álláspontját, miszerint a jelöltaspiránsok által beterjesztett szignók és személyi adatok egy része nem volt hiteles.

A támogatói listák hitelességét elsőként a belügyminisztérium szakértői szűrték át, majd a jelöltaspiránsok által felbérelt független cég, a Verszija valódinak minősítette a tárca által kifogásolt aláírásokat, végül a Központi Választási Bizottság egy újabb ellenőrzést hajtatott végre. A két első írásszakértői vizsgálat eredményét az ellenérdekelt felek kölcsönösen nem ismerték el, a harmadik vizsgálattal kapcsolatban pedig az érintett ellenzéki politikusok azt kifogásolták, hogy azokra sem őket, sem a képviselőjelölteket nem hívták meg.

Az elutasított jelöltaspiránsok még megkísérelhetnek bírósági úton jogorvoslatot nyerni.

A moszkvai választási bizottságok a 45 tagú fővárosi képviselő-testület szeptember 8-ra kitűzött megválasztásával kapcsolatban több mint 200 jelöltet bejegyeztek, de több tucat - az orosz sajtóban megjelentek szerint a parlamenten kívüli ellenzékhez tartozó - aspiráns regisztrálását elutasították. A hivatalok szerint a bejegyzési kérelmek nem feleltek meg a választási törvény előírásainak, a kizárt politikusok szerint pedig a Kreml próbálja meg ezzel az eszközzel kirekeszteni bírálóit a politikai versenyből.

Az elutasított jelöltaspiránsok hívei július 27-én és augusztus 3-án a moszkvai belvárosban a hatóságokkal nem egyeztetett tiltakozó megmozdulásokat tartottak, amelyek részvevői közül a hivatalos adatok szerint is több mint 1600 embert őrizetbe vettek, nem ritkán erőszakot alkalmazva. A bíróságokon tíz személy ellen tömeges rendbontás címén eljárást indítottak, és tucatszám ítéltek embereket adminisztratív elzárásra, százszámra pedig bírságra a gyülekezési törvény megsértése címén.

A megmozdulások számos részvevőjénél házkutatást és adóellenőrzést tartottak, többeket az egyetemről való kizárással fenyegettek meg, és egy házaspár esetében az ügyészség a szülői jogok megvonását kezdeményezte, mert karon ülő gyermeküket elvitték egy tüntetésre, és ott egy rokonuk felügyeletére bízták.

Moszkvában ismeretlenek szerdán robbantással fenyegettek meg három bíróságot és a városi választási bizottságot az adminisztratív letartóztatásra ítélt személyek szabadon bocsátását követelve. Az épületeket átkutatták, bombát nem találtak.

Az elutasított jelöltek támogatására, a tisztességes választások jelszavával most szombaton újabb, ezúttal a hatóságokkal egyeztetett tüntetés készül a moszkvai Szaharov sugárúton. A szervezők által benyújtott igénylés szerint a részvevők száma elérheti a százezret. Szerdán a moszkvai önkormányzat bejelentette, hogy ugyanebben az időpontban kulináris és zenei fesztivált fog rendezni a Gorkij-parkban. Az ellenzéki megmozdulás kezdeményezői nehezményezték, hogy a moszkvai hatóságok több énekest és zenekart eltiltottak a szombati eseményükön való szerepléstől.

Az orosz parlament alsóháza egyébként a héten vizsgálatot kezdeményezett annak tisztázására, hogy külföldi kormányok és médiumok miként avatkoznak be az orosz választási folyamatba. Marija Zaharova külügyi szóvivő korábban jelezte, hogy Moszkva tiltakozni fog Washingtonnál és Berlinnél amiatt, hogy diplomatáik és állami tájékoztatási szerveik a nem engedélyezett tüntetések ügyében beavatkoznak az orosz belügyekbe.

A Jurij Levada Független Elemzőközpont szerdán közzétett felmérése szerint a moszkvaiak 37 százaléka kedvezően, 27 százaléka elutasítóan viszonyul a tüntetésekhez, 30 százalék pedig semleges álláspontra helyezkedett.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!