A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől. Aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól, másnap pedig III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség koszorút helyez el a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a Cenotaph tövében, a brit fegyveres erők több ezer veteránjának jelenlétében.

A tüntetések szervezői azonban visszautasították a szombati palesztinpárti tüntetések elhalasztására irányuló rendőrségi kérést, azzal az indokkal, hogy a londoni tüntetés csaknem két órával a hagyományosan délelőtt 11 órakor tartott jelképes megemlékezés után kezdődik, és a menet útvonala az eddigi demonstrációktól eltérően ezúttal messze elkerüli a londoni kormányzati negyed közepén álló Cenotaph környékét.

A rendőrségre az utóbbi napokban egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltása végett.

Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában azonban kijelentette: a jelenleg érvényes brit törvények alapján a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, "ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas", és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy "másképp nem tudná kezelni a helyzetet".

Suella Braverman belügyminiszter minapi nyilatkozata szerint a szombati emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen súlyos rendbontás kockázatával jár.

A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai BBC-interjúban ezt gyakorlatilag cáfolta. Rowley úgy fogalmazott, hogy "itt még nem tartunk", a betiltás egyébként is csak a legvégső eszköz lehet, "amelyet évtizedenként egyszer alkalmazunk".

Rishi Sunak szerdán találkozott Sir Mark Rowley-val, és a megbeszélés utáni nyilatkozatában leszögezte: a szombati londoni tüntetés nem csupán a háborús áldozatokkal szembeni tiszteletlenség, de "sérti az azokkal szemben érzett, szívből jövő hálánkat is, akik oly sokat áldoztak azért, hogy ma szabadságban és békében élhessünk".

A brit miniszterelnök leszögezte ugyanakkor, hogy e szabadság része a békés tüntetéshez, a tiltakozó megmozdulásokhoz fűződő jog is.

Sunak szerint továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy akik a társadalom megosztására törekszenek, a szombati demonstrációt megpróbálják kihasználni e céljuk elérésére. A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai megbeszélésen kötelezettséget vállalt arra, hogy a rendőrség álláspontját folyamatos felülvizsgálat alatt tartja a tiltakozó megmozdulások természetéről szóló, mindenkori legfrissebb információk alapján - fogalmazott a brit kormányfő szerda esti nyilatkozatában.