Az intézményt Bukarest belvárosában, a Banloc-Goodrich gumiabroncsokat gyártó társaság 1943-46 között épült - jelenleg állami tulajdonban lévő, ám évek óta üresen álló, lepusztult - egykori székházában rendezik be, mintegy tízezer négyzetméternyi területen. A történelmi épület rehabilitálásának és a múzeum létrehozásnak 268 millió lejre (20,3 milliárd forint) becsült költségeit részben - 87,8 millió lej értékben - az Európa Unió helyreállítási alapjából fedezik.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés elején azt mondta: örül, hogy az általa vezetett kabinetnek a "kultúrára is sikerül időt szakítania". Úgy értékelte, hogy a bukaresti holokausztmúzeum megvalósítása nemcsak jelentős kulturális mérföldkő lesz, hanem a bukaresti Victoriei sugárút is visszakapja ezáltal egy "építészeti gyöngyszemét".

Kiemelte: a holokausztmúzeum fontos eszköz lesz a diszkrimináció és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, olyan időszakban, amikor ez a jelenség egyre gyakrabban érezteti hatását Európában és a világban.

A román parlament 2019-ben fogadott el törvényt a Zsidók és a Holokauszt Nemzeti Történeti Múzeumának megalapításáról, és azt ünnepélyes külsőségek közepette, a holokauszt romániai emléknapja - a bukovinai deportálások kezdetének évfordulója - alkalmából hirdette ki Klaus Iohannis államfő a zsidó hitközség, illetve a román törvényhozás tagjai és a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetői jelenlétében.

A bukaresti holokausztmúzeum megtervezésével az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézetet bízták meg. Az intézmény célja a romániai zsidó közösségek történelmének, kultúrájának és hagyományainak megismertetése lesz. Az állandó kiállítás központjában a zsidóság Románia modernizációs történetében betöltött szerepe áll majd. A múzeumban kulturális, oktatási és kutatási célokat szolgáló multifunkcionális médiaközpont is helyet kap.

A román állam a NATO-csatlakozás küszöbén, a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót öletett meg az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg a holokausztkutató intézet is, október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.

A második világháború előtt, az 1930-as népszámláláson 450 ezer zsidót írtak össze az akkor 14,3 millió lakosú Romániában. A holokausztot túlélő romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceausescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt. A legutóbbi népszámláláson 2378-an vallották magukat zsidónak Romániában.