Az egyezmény tervezetét még március végén írták alá a Salamon-szigetek és Kína képviselői. Vang keddi bejelentése szerint az egyezményt végleges formájában a két ország külügyminiszterei látták el kézjegyükkel. A megállapodás értelmében Kína rendőri és katonai csapatokat küldhet a Salamon-szigetekre, hogy segítsenek a helyi kormánynak fenntartani a társadalmi rendet és felszámolni a belföldi fenyegetéseket. Ezenkívül kínai hadihajók is kiköthetnek a szigetországban, hogy utánpótlást vegyenek fel.

Az egyezményt többen bírálták, mert attól tartanak, hogy a régió militarizálásához vezet. Más országok mellett Pápua-Új-Guinea, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek, Ausztrália és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a megállapodás miatt. Az ausztrál védelmi miniszter még a tervezet hírére reagálva közölte: ha Kína katonai támaszpontot építene a Salamon-szigeteken, akkor Ausztrália számottevően növelné katonai jelenlétét a térségben, mert a Salamon-szigetek nagyon közel van az országhoz.

Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnöke április elején kijelentette: nem engedi, hogy Kína katonai bázist létesítsen a szigetországban, mert tisztában van annak biztonsági vonzataival.

A kínai külügyminisztérium pedig még a tervezet kapcsán közölte: a biztonsági együttműködés nem irányul harmadik ország ellen, és nem célja a feszültségkeltés. Peking szerint a két ország közötti megállapodás a társadalmi rendre, az élet- és vagyonvédelemre, valamint a természeti katasztrófák elhárítására terjed ki.

A csendes-óceáni szigetország 2019-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot Pekinggel, megszakítva hivatalos kapcsolatát Tajvannal. Kína saját területének elidegeníthetetlen részeként tekint Tajvanra, és a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az "egy Kína elvének" betartását.