Kínai illetékes: Hongkong stabilitásának biztosítását célozza elsősorban a választási rendszer tervezett reformja

Külföld, 2021.03.10

Hongkong stabilitásának biztosítását célozza elsősorban a választási rendszer tervezett reformja az MTI-nek szerdán telefonon nyilatkozó Jen Feng, a Kínai Népi Politikai Konzultációs Testület (KNPTT) tagja szerint.

Jen, aki a Hongkongi Kínai Értékpapír Ágazat Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke, valamint a hongkongi székhelyű Guotai Junan International kínai értékpapírokkal foglalkozó vállalat igazgatótanácsának elnöke és ügyvezető igazgatója, a KNPTT éves plenáris ülésének zárónapján beszélt a hongkongi választási rendszer tervezett reformjáról.

Kiemelte: a reformok alapját képező elv, amely szerint "hazafiak kormányozzák Hongkongot", még a nyolcvanas években látott napvilágot. A gondolatot Teng Hsziao-ping korábbi kínai vezető fogalmazta meg még azelőtt, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért a kínai anyaföldhöz. Hszia Pao-lung, a kínai központi vezetés hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának vezetője egy február 22-én tett nyilatkozatában a hazafit úgy definiálta, mint aki elkötelezett az országot irányító Kínai Kommunista Párt iránt. Jen ezt a gondolatot tovább kifejtve elmondta: a hazaszerető ember tiszteli saját népét, és nem tesz kárt Hongkong virágzásában és stabilitásában. A tisztviselő szerint nem minősülhet hazafinak olyan ember, aki nem ismeri el Kínát, illetve Kína fennhatóságát Hongkong felett a városnak az anyaföldhöz történő visszatérését követően.

Vang Csen, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökhelyettese a kínai törvényhozás éves ülésszakának megnyitóján, múlt pénteken bejelentette: a pekingi központi vezetésnek a hongkongi választási rendszerrel kapcsolatos reformjai nyomán a hongkongi választási bizottság választaná meg a város törvényhozóinak egy részét.

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) a pekingi bejelentésre reagálva úgy foglalt állást, hogy a reformok elfogadásának messzemenő negatív következményei lehetnek a demokratikus elvek érvényesülésére és a demokratikusan megválasztott képviselőkre nézve, továbbá ellentétes lenne a Hongkongot érintő korábbi választási reformokkal, és szembemenne az alaptörvényben foglalt általános választójog bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalásokkal.

Jen ezzel kapcsolatban azonban úgy vélekedett, hogy a reform pozitív hatást fog gyakorolni, hiszen a tervezet az egy ország, két rendszer elvének tényleges megértésén alapul. Arra a kérdésre, hogy Pekingnek szándékában áll-e még az általános választójog ígéretének betartása, Jen elmondta: az alaptörvényben ugyan valóban ezt az irányt jelölték ki, ám a 2019-es év "kaotikus eseményei" - utalt a kormányellenes tüntetéshullámra - hatással voltak a hongkongiak mindennapi életére, az elsődleges feladat tehát Hongkong fejlődésének és stabilitásának a biztosítása. Hangsúlyozta: az általános választójoghoz kapcsolódó elkötelezettség beváltása egy folyamat, amelynek a folytatását a mostani reformtervezet nem zárja ki, ám az elsődleges cél Hongkong virágzásának és stabilitásának, valamint az egy ország, két rendszer elvének garantálása.

A jelenleg érvényben lévő választási rendszerben a 70 főt számláló törvényhozó tanács tagjainak felét közvetlenül a hongkongi választók választják meg, míg a további 35 tagról szakmai vagy egyéb érdekcsoportok döntenek. Egyes megfigyelők szerint a reformokat követően félő, hogy az ellenzéki jelöltek nem kapnak esélyt arra, hogy induljanak a választásokon.

Kínai részről szintén elsősorban Hongkong stabilitásának helyreállításával indokolták azt a nemzetbiztonsági törvényt is, amelyet a kínai törvényhozás a tavaly júniusban megtartott éves plenáris ülésén fogadott el, válaszul a városban 2019-ben hónapokon át tartó kormányellenes tüntetéshullámra. A jogszabály egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külföldiekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

A törvényt hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok is kifogásolják, mert szerintük súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az egy ország, két rendszer elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő - 1997-es - visszakerülését követő ötven évre. Hongkong a nemzetbiztonsági törvény bevezetése nyomán idén első alkalommal lekerült a Heritage Foundation washingtoni székhelyű agytrösztnek a világ legszabadabb gazdaságait rangsoroló listájáról, amelyet 25 éven át vezetett.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!