Az évenkénti Han Kuang fedőnevű hadgyakorlatot 35. alkalommal tartották. A hadsereg légi, vízi és szárazföldi egységei, összesen mintegy 3000 katona vesz részt, legmodernebb haditechnikai eszközöket vetnek be, köztük CM-34-es páncélozott járművek legújabb modelljeit is. A tajvani fejlesztésű CM-34-esek tesztelése tavaly ősszel fejeződött be, az elkövetkező években összesen 284 darab hadrendbe állítását tervezik.

A tajvani hadügyminisztérium közleménye szerint a gyakorlat célja a tajvani hadsereg asszimetrikus hadviselési képességeinek felmérése volt, ugyanis az egyre növekvő katonai fenyegetés miatt a sziget hadereje arra összpontosít, hogy meg tudja védeni magát egy kínai invázióval szemben.

A CNA jelentésében rámutat: az elmúlt évtizedekben a tajvani hadsereg elsősorban az ellenséges partraszállás visszaverésére helyezte a hangsúlyt, de az utóbbi időben a part menti területek nagyobb sávjára bővítették ki a felkészülést egy kínai támadás esetére, figyelembe véve a kínai hadseregben zajló fejlesztéseket.

A Han Kuang gyakorlat két részből áll: számítógépes szimulációval, majd ötnapos éleslövészettel javítják a haderő védelmi képességeit.

Peking álláspontja szerint az egy Kína elve alapján az 1949-től saját politikai vezetéssel rendelkező Tajvan a szárazföldi Kínához tartozó terület. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát, Peking pedig politikai eszközök kijátszása mellett gyakran tart a sziget körül katonai gyakorlatokat nyomásgyakorlásként.