"Úgy gondolom, hogy magyar partnereink szándékosan a konfrontációt választották" - jelentette ki egy kijevi sajtótájékoztatón az ukrán miniszter a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Hozzátette, hogy beszélni kíván erről Szijjártó Péter külügyminiszterrel Brüsszelben, a NATO keleti partnerségi programjának két hét múlva esedékes miniszteri szintű értekezletén. Szavai szerint meg kell érteni a nyelvtörvény fontosságát az ukrán nyelv védelmében, és azt, hogy semmilyen esetben sem korlátozza senki jogait.

Megjegyezte, hogy minden további lépést a törvény teljesítésében az ukrán kormány fog meghatározni. Kiemelte, hogy most nyilvános munkának kell kezdődnie arról, miként hajtják végre a jogszabályt.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnában külön törvényt kell még elfogadni a kisebbségi nyelvhasználatról.

"Segítenünk kell állampolgárainkat. Nem akarjuk, hogy a magyarok vagy a románok kevésbé magyarok vagy románok legyenek. Ők a mi politikai nemzetünkhöz tartoznak, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz, de egyben lehetőséget is kell kapniuk arra, hogy valódi esélyük legyen megtanulni ukránul" - fejtette ki Klimkin.

Az ukrán parlament csütörtökön az elégséges 226 szavazatot bőven meghaladó, 278 képviselő támogatásával fogadta el a nyelvtörvényként emlegetett, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvényt, amely szavai szerint Petro Porosenko távozófélben lévő ukrán elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.